Önbíráskodás

Btk. 368. §

(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást

  1. a) fegyveresen,
  2. b) felfegyverkezve,
  3. c) csoportosan,
  4. d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

 

A vagyoni igények érvényesítése igen kockázatos tevékenység még napjainkban is. A nem törvényes úton történő behajtás során könnyen önbíráskodás vádjával találhatjuk szembe magunkat. Az önbíráskodás nem minden esetében sérti a vagyoni viszonyokat, mint a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények többsége, de a közrend súlyos megzavarásához vezethet. Ennek a bűncselekménynek nem a célja az ami jogellenes, hanem a megvalósításának módja.

 

Mi számít jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek?

 A vagyoni igény jogosságának kérdése azért nagyon fontos, mivel ha az elkövető tudata átfogja, hogy az érvényesíteni kívánt vagyoni igény nem jogos, úgy súlyosabb bűncselekmény például zsarolás állapítható meg. A jogos vagyoni igények meghatározása egyszerű. Minden olyan igény mely a bíróság előtt érvényesíthető jogosnak számít. Az első probléma, akkor lép fel ha olyan természetes kötelmek esetén, például kártyaadósságok, melynek a bíróság előtt érvényesíthetősége törvényileg kizárt, az elkövető jogos igénynek értékeli. Az ilyen jellegű vagyoni követelések a jogosnak vélt kategória alá tartozhatnak. Az olyan igények, melyek törvényileg nem tiltottak, de egyéb okból bíróságon nem érvényesíthetők (például: elévülés miatt, vagy az előbb tárgyalt kártyaadósság) a jogosnak vélt tényállás elem alá tartoznak. Fontos, hogy az elkövetőnek feltételeznie kell az igény jogosságát, mert az olyan követelések melyek eleve törvény által mindenki számára egyértelműen tiltott tevékenységekből származnak nem tartoznak ide. Szélsőséges példa, de egy bérgyilkos a „munkabérét” soha nem tekintheti sem jogos sem jogosnak vélt igénynek.

 

Mik a tilalmazott elkövetési magatartások?

A törvényi tényállás tartalmazza azt a magatartást, amely értékelése során a bűncselekmény megvalósul. Az önbíráskodás a kényszerítés révén valósul meg, amit erőszakkal vagy fenyegetéssel hajtanak végre. Mivel a büntetőjogi tényálláselemek jelentés gyakran eltér az ott használt szavak hétköznapi tartalmától, ezért szükséges, hogy részletesebben elemezzük az egyes tényálláselemek jelentéstartalmát.

Kényszerítés: a kényszerítés során az elkövető a sértettet tevésre, nemtevésre, illetve tűrésre kötelezi. Ez a gyakorlatban fizikai, vagy pszichikai hatást jelent a sértettre, mely révén olyan dolgot tesz, nem tesz, vagy eltűr, ami nem a saját elhatározásából fakad.

Erőszak: A büntetőjogi értékelése nagyban hasonlít a hétköznapi jelentéséhez. A sértett testének támadó jellegű érintését foglalja magában. Erőszaknak minősül továbbiakban a sértett testére gyakorolt olyan fizikai ráhatás is, amely nem alkalmas fizikai sérülés kiváltására.  Az erőszaknak minden esetben személy ellen kell irányulnia. A kizárólag dolog elleni erőszak nem az önbíráskodás, hanem a rongálás bűncselekményét valósítja meg. Abban az esetben, ha a dolog elleni erőszak közben áthat a sértettre is akkor a bűncselekmény megvalósul.

 

Fenyegetés: A fenyegetés a jogirodalom szerint, súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés lehet közvetlen és közvetett is. Irányulhat közvetlenül a sértett testi épsége élete ellen, de egyéb dolgai ellen is.

 

Milyen célzattal rendelkezik a bűncselekmény?

A bűncselekmény célzata a vagyoni igény érvényesítése. Nem szükséges, hogy az elkövető saját vagyoni igényét érvényesítse, a vagyoni igényt érvényesítheti más részére is. Sok esetben fordul elő például a pénzbehajtók körében.

 

Melyek a súlyosbító tényezők?

 A tényállás taxative felsorolja azokat az elkövetési módokat, melyek fennállta esetén súlyosabb büntetés szabható ki.

Fegyveresen: fegyveresen követi el a bűncselekményt az aki:

  1. lőfegyvert,
  2. robbanóanyagot,
  3. robbantószert,
  4. robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az 1.-4. pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;

Felfegyverkezve: felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

 

Csoportosan: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;

 

Védekezésre képtelen személy sérelmére: védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

Büntethetőséget kizáró ok:

 

A törvényszöveg harmadik bekezdése tartalmaz egy büntethetőséget kizáró esetet. Eszerint nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Ezt a viszonylag szűk mezsgyét találjuk meg a birtokvédelem körében. Ezek a szabályok a Polgári Törvénykönyvben találhatóak miszerint, a birtok ellen jogtalan támadás jogos önhatalommal elhárítható.