Magántitok megsértése

  1. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

Életünk során számos olyan szituációba keveredhetünk, ahol olyan személyes adatok, információk kerülnek megosztásra, amik nyilvánosságra kerülése számunkra érdeksérelemmel járhat. Gondoljunk egyszerűen egy olyan esetre mikor az orvosnál, vagy ügyvédnél járunk, egészségi állapotunk, esetleges jogi problémáink titkait adjuk elő. Abban az esetben, ha ezek az adatok illetéktelenek számára is megismerhetővé válnak, számos hátrányos következménnyel számolhatunk.

Az ilyen helyzeteket, amikor valamilyen szinten kiszolgáltatva adunk át olyan adatokat, melyek titkos mivoltához elemi érdekünk fűz. Ilyen esetekben az alkotmányos alapon is oltalmazott magánszférához való jogot hivatott védeni a büntetőjog.

Mi minősül magántitoknak?

A törvény nem tartalmaz pontos meghatározást a magántitok fogalmára vonatkozóan. Az egységes bírói gyakorlat szerint magántitoknak minősül minden olyan tény, adat, vagy körülmény, melynek nyilvánosságra hozatala sértené a magántitok jogosultjának érdekét.  Kivételt képeznek a magántitok alól a minősített adatok tények, illetve az üzleti titkok, mert ezek nem rendelkeznek „magán” státussal. A magántitok megsértését bárki elszenvedheti, ha számára érzékeny egészségügyi, életviteli, vagyoni vagy társadalmi helyzetére vonatkozó adatot tesznek közzé. Formája szerint a magántitok lehet immateriális titok, (olyan információ, amit kizárólag szóban adtak át) vagy materiális titok, például egy fénykép, vagy hangfelvétel. A bűncselekmény értékelése szempontjából nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a magántitok megsértését kizárólag foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva hozzájutó elkövető képes megvalósítani. Az elhatárolás a foglalkozás és a közmegbízatás között ott lelhető fel, hogy a foglalkozás az rendszeres ellenszolgáltatás fejében történő feladat ellátást, a közmegbízatás alatt vagy állami, vagy társadalmi szervezetnél végzett tevékenységet kell érteni.

 

Milyen magatartások révén valósul meg a magántitok megsértése?

A bűncselekmény elkövetési magatartása az alapos ok nélküli felfedés. A felfedés alá tartozik minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen a jogosulatlanok számára a magántitok megismerhetővé válik. Megvalósítható tevéssel (aktív) vagy mulasztással (passzív) is. Az alapos ok, mint követelmény magyarázata abban keresendő, hogy abban az esetben,  ha a társadalmi érdek nyomatékosabb, mint a személy magántitokhoz fűződő érdeke,  bűncselekmény nem valósul meg. Erre jó példa a feljelentés megtétele olyan esetben a mikor a törvény feljelentési kötelezettséget nem ír elő.

A tanúvallomás során is gyakran előfordul, hogy magántitok felfedésére kerülhet sor. A büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít azok számára, akik foglalkozásuknál, vagy közmegbízatásuknál fogva titoktartásra kötelezettek, megtagadhassák a tanúvallomás tételt. Abban az esetben, viszont ha a tanú a jogszabályi lehetőség ellenére tanúvallomást tesz akkor sem követ el bűncselekményt, mert büntethetőséget kizáró ok alá tartozik (jogszabály engedélye).

Ki lehet elkövetője a bűncselekménynek?

A bűncselekmény alanya olyan személy lehet, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva ismeri meg a magántitkot. Előzőekben már kifejtettük, hogy leggyakrabban ügyvédek, orvosok közjegyzők férnek hozzá magántitokhoz. Hivatalos, vagy nemhivatalos személy egyaránt lehet elkövetője. A bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet megvalósítani, de a szándék lehet egyenes és eshetőleges is.

Mikor minősül súlyosabban a bűncselekmény?

A törvény súlyosabban rendeli büntetni az olyan eseteket, mikor a titok felfedése jelentős érdeksérelmet okoz. A jelentős érdeksérelem mindig egyedi minősítés alapján lehet meghatározni, de általában a személy közmegbecsülésének, személy vagyoni elismertségének csorbulását jelenti. A bíróság jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik a minősítés során.  Sajátossága a bűncselekménynek, hogy magánindítványra büntethető. Ennek eredményeképpen a sértett eldöntheti, hogy kívánja-e a büntetőeljárás lefolytatását, vagy eláll attól.

Mit tehetünk magántitok megsértése esetén?

Legyünk akár sértettjei, akár elkövetői ennek a bűncselekménynek, mindig egyeztessünk jogi tanácsadónkkal. Az ügyvédi segítség kiemelten fontos lehet olyan esetekben amikor ennyire általános fogalmakat használ a büntetőjog, és nem lehet élesen meghatározni egyes cselekmények kereteit. Válasszon nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédet, mivel a szakmai tapasztalat szélesebb lehetőségeket biztosít, egy esetleges büntetőeljárás során.