Magánlaksértés

  1. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel

a) éjjel,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve vagy

d) csoportosan

bemegy, vagy ott bent marad.

(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,

a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,

b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő.

A magánlakáshoz való jog olyan az Alaptörvényben is szabályozott polgári alapjog, amely védelmének komoly hagyománya alakult ki a történelem során. Az Alaptörvény VI. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy otthonát tiszteletben tartsák. A büntetőjog védelmet biztosít az úgynevezett „házi jog” védelméhez.

 

Mi minősül a büntetőjogi értelemben magánlakásnak?

A jogszabály szövegében megjelöli az elkövetési helyet, ami itt egyben a bűncselekmény elkövetési tárgyának minősül. Részletesen más lakása, egyéb helysége vagy a lakáshoz, vagy egyéb helységhez tartozó bekerített terület.

A joggyakorlat szerint lakásnak minősül minden olyan zárt hely, mely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál. A meghatározásban szereplő fogalmak mindegyikének megvalósulása szükséges ahhoz, hogy lakásról beszélhessünk. Bármelyik feltétel hiánya esetén nem beszélhetünk jogi értelembe vett lakásról. A rendeltetés szerű követelmény igen jelentős, mert ha esetleg egy garázs például fizikailag alkalmas is emberek szálláshelyének, eltérő rendeltetése miatt nem minősülhet lakásnak.

A joggyakorlat védeni rendeli az ideiglenesen vagy rövid ideig használt helységeket is például a szállodai szobákat, kollégiumi szobákat, motelszobák, apartmanok, lakókocsik.

Minden olyan a lakás fogalma alá nem tartozó, fallal körül vett és tetővel ellátott mesterséges építmény, amely lehet akár ideiglenes jellegű is egyéb helységnek minősül. Az egyéb helység emberek tartózkodási helyéül szolgál, gazdasági tevékenység végzésére alkalmas. Az egyéb helység szoros kapcsolatban áll a lakással. Olyan helységek, mint pince présház, ami nincs szoros összeköttetésben a lakással is alkalmas lehet a magánlaksértés bűncselekményének, ha van lakás is a területen. Önmagában az egyéb helységbe történő behatolás nem valósítja meg a magánlaksértés bűncselekményét.

Bekerített helynek számít minden olyan körülhatárolt terület, ahova csak a bemenetelre szolgáló eszközök (például kapu) igénybevételével lehet bejutni. Az, hogy a bekerítés milyen módon, illetve anyagfelhasználással történik a bűncselekmény értékelése szempontjából közömbös. Fontos viszont, hogy a bekerítés a külső behatoló számára akadályt képezzen. Különösen a sövénykerítéseknél felmerülő probléma, hogy ha a kerítésnek használt sövény olyan alacsony, hogy egyszerűen átléphető nem minősül bekerített helynek.

 A lakás tényleges használója lesz a bűncselekmény sértettje. Érdekes megközelítés, hogy a törvény nem tulajdonosról beszél. Ebből a megközelítésből kiindulva a lakás tulajdonosa is el tudja követni ezt a bűncselekményt abban az esetben, ha például bérbe adja tulajdonát, és a bérlő tudta engedélye nélkül megy be erőszakkal fenyegetéssel, saját lakásába.

Milyen magatartásokkal követhető el a magánlaksértés?

A büntető jogszabály háromfajta elkövetési magatartást rögzít a bűncselekménnyel kapcsolatban.

  1. jogellenes bemenetel,
  2. jogellenes bent maradás,
  3. másnak jogellenes megakadályozása abban, hogy lakásába, egyéb helységébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.

A bemenetel a lakásba egyéb helységbe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre történő tényleges bejutást jelenti. Aktív magatartást feltételez, mulasztással történő megvalósulása kizárt.

A bent maradást akkor értékelhetjük jogellenesnek, ha a bemenetel a lakásba jogszerűen történt. Mindkét esetben, tehát a bemenetelkor és a bent maradás során is feltételezni kell, hogy a jogosult akarata ellenére történt a magatartás. Ennek hiánya esetén nem valósul meg a bűncselekmény. A bent maradás nem kizárólag passzív magatartást jelent. A lakásban tartózkodó kifejezett akaratával helyezkedik szembe, vagy megtévesztéssel éri el az elkövető, hogy a lakás területén maradjon. Az első bekezdésben (1) megfogalmazott bent maradást csak aktív magatartással, míg a második bekezdésben (2) szabályozott bent maradást csak mulasztással valósítható meg.

A másnak jogellenes megakadályozása abban, hogy lakásába, egyéb helységébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen lényegében a fogalmak hétköznapi jelentésével megegyező jogi értékelést takar, megvalósítható aktív tevékenységgel, illetve mulasztással is. Megvalósítható a lakáson kívül is, például fegyverrel az ajtóba állva de a lakáson belül is az ajtó bezárásával. A tulajdonos is megvalósíthatja, ha zárat cserél a bérbe adott lakásán. Egyebekben a zárcsere a bírósági gyakorlat szerint dolog elleni erőszaknak minősül.

Milyen elkövetési módok kapcsolódnak a bűncselekményhez?

A jogellenes elkövetési magatartások tanúsítása is csak akkor minősül bűncselekménynek, ha a törvényben szabályozott módokon történik.

Erőszak: személy és dolog ellen is irányulhat. A személy elleni erőszak a törvény értelmében az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelenti. A dolog ellen irányú erőszakhoz hozzátartozhat a zár feltörése. ajtó felfeszítése az ablak betörése stb. Ha az elkövető nem betöri a kaput például hanem átmászik rajta, a dolog elleni erőszak nem valósul meg mivel az akadályt megkerüli nem leküzdötte.

Fenyegetés: fenyegetésnek minősül, ha az elkövető a sértett számára olyan súlyos hátrányt helyez kilátásba mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Hivatalos eljárás színlelése: során az elkövető azt a látszatot kelti, hogy olyan eljárás szereplője, mely alapján a sértettnek kötelessége beengednie a lakásába. Ilyenkor a sértett beleegyezésével is megvalósul a jogellenes bemenetel, illetve bent maradás, mivel a sértett tévedésben van.

Éjjel: Az éjjeli elkövetés az bűncselekmény megvalósulásának helyszínétől függően eltérő értékelés alá eshet. Míg a városokban a 23:00 óra és hajnali 5:00 közötti elkövetést minősíti a gyakorlat éjjelnek, ez vidéken kisebb településeken már a 22:00 óra utáni elkövetés is megvalósítja ezt a módot.

Fegyveresen: a Btk. értelmező rendelkezései alapján fegyveresen követ el bűncselekményt az, aki

a) lőfegyvert,

b) robbanóanyagot,

c) robbantószert,

d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

Felfegyverkezve: követi el a cselekményt az, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

Csoportos elkövetés: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. Függetlenül attól, hogy a lakásba ténylegesen hány személy lép be.

Magánlaksértés közös tulajdon esetén?

A jogi gyakorlat az ilyen helyzetekre elég összetett megoldást alkalmaz. Amennyiben többen laknak egy lakásban azaz több jogosult rendelkezik egy lakással, egyéb helységgel vagy ezekhez tartozó bekerített hellyel, ott bármelyikük tiltása elleni fellépés megvalósítja a magánlaksértést. Ugyanakkor bármelyikük engedélye a büntetőjogi felelősségre vonást kizárja. Az általános engedély adás nem minősül büntető jogilag kizáró oknak, ha adott esetben az egyik jogosult tiltó rendelkezést fogalmaz meg.

 

Mik a súlyosbító körülmények?

A törvény súlyosabban rendeli büntetni az olyan eseteket amikor a két bekezdés elkövetési módjai párhuzamosan megtalálhatóak a bűncselekményben. Például, ha erőszakkal éjjel vagy fenyegetéssel csoportosan követik el. A bűncselekmény magánindítványra büntethető, mely lehetőséget biztosít a sértett számára, hogy döntsön a büntetőeljárás megindításáról.