Lopás

370.§ (1) “Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”

A tulajdonjog, mint az ember egyik legerősebb jogosítványa kiemelt védelmet élvez a büntetőjogban. A tulajdonjog a polgári joganyag szerint három részjogosítványból áll. Birtoklás, rendelkezés és a hasznok szedése károk viselése. E közül a hármas közül az elkövető a birtoklás jogát sérti azzal, hogy jogellenesen megváltoztatja azt.

 

Mi a bűncselekmény központi eleme?

A nem túl részletesre sikerült törvényszöveg, hossza ellenére rendkívül nagy mennyiségű információt hordoz, a jogértelmezés számára. A bűncselekmény elkövetési tárgya (az a központi eleme, melyre a bűncselekményt megvalósítják) az idegen dolog. A büntető törvénykönyv nem határoz meg önálló dolog fogalmat, hanem egy az egyben támaszkodik a polgári jogalkotás során meghatározott definícióra.

Polgári Törvénykönyv: 5:14.§ szerint:

(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.

(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

Eszerint birtokba vehető, az ember számára elérhető testi tárgy a dolog, és alkalmas arra, hogy a tulajdonjog tárgya legyen.

A vagyon elleni bűncselekmények szabályozásánál, a törvényalkotó kiegészítette az értelmezést egy plusz bekezdés beiktatásával, mely kiterjeszti a dolog fogalmát, egyes speciális elemekre.

383. § E fejezet alkalmazásában:

a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,

 

 

Ez alapján büntethető a mérőóra megkerülésével történő áramvételezés is, melyet közismertebb nevén áramlopásnak hívunk.

A bűncselekmény jellegéből adódóan a dolog csak ingó dolog lehet, fogalmilag kizárt például az ingatlanra elkövetett lopás. Az ingatlan tartozékai, ha önállóan birtokba vehetőek alkalmasak arra, hogy megvalósuljon a lopás bűncselekménye.

A harmadik fontos minősítési szempont, hogy a dolog értékkel kell, hogy bírjon.  Az érték azért fontos, annak ellenére, hogy nem szerepel konkrétan a tényállásban, mint önálló tényállási elem, mert a lopás büntetőjogi értékelése az ellopott tárgy értékéhez igazodik. Az érték alatt mindig a mindenkori kiskereskedelmi értéket kell megállapítani. Ez akkor sincs másképp, ha történetesen a dolgot nagykereskedelmi áron szerezték be.

Negyedik egyben utolsó ismérve a dolognak, hogy idegennek kell lennie. Idegen az a dolog, amely nincs az elkövető tulajdonában, ugyanakkor más tulajdonában áll. Nem idegen a dolog, mely uratlan, illetve elhagyott. Közömbös továbbá az is hogyan került a másik személy birtokába. Sokak számára ismert az a közmondás, hogy tolvajtól lopni nem bűn. A büntetőjog jelenlegi értékelése szerint a tolvajtól is bűn lopni, mivel az elkövető számára kell, hogy idegen legyen az eltulajdonított dolog.

Nem minősül idegen dolognak a közös tulajdonban lévő dolog, mivel a polgárjogi szabályozás szerint minden tulajdonostárs jogosult a dolog  birtoklására és használatára, ezért itt nem sérül a jogtárgy.

A házastársi közös vagyon házastársak között, szintén nem lehet elkövetési tárgya a lopásnak, viszont a különvagyonnak minősülő vagyonelemekre elkövethető a bűncselekmény.

Érdekes új vonal a szabályozásban, hogy a lomtalanítás során kitett lomhulladék, nem minősül uratlan dolognak, mivel a kitétellel a közszolgáltató birtokába kerülnek. Így a hulladék elvétele ez esetben lopásnak is minősülhet.

Idegen dolognak minősülnek a természet kincsei, illetve állatai és azok származékai. Ezért például az erdőben talált agancs elhozatala is megvalósítja a lopást.

 

Milyen elkövetési magatartásokat minősíthetünk lopásnak?

 

A lopás cselekményének megvalósításával több elmélet is foglalkozott. A magyar jogi szabályozás a birtokbavételt jelöli meg olyan magatartási elemnek, mely megvalósulásától beszélhetünk lopásról.  Kettő mozzanatra bontható a birtokbavétel. Az első amikor kikerül a jogosult birtokából, a második amikor az elkövető birtokába kerül úgy, hogy a korábbi jogszerű helyzet helyreállítására nincs lehetőség. Ennek a ketté bontásnak a bűncselekmény stádiumának meghatározása során van jelentősége. Amíg csak az első elem valósul meg addig beszélünk kísérletről, és mikor követi a második elem is akkor válik a bűncselekmény befejezetté.

A lopás célzatos cselekmény, mely a tényállásban is szerepel. Idegen dolgot azért vesz el mástól. hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Akkor is megvalósul a célzat, ha anyagi gyarapodás nem kíséri a lopást. A célzatosságra figyelemmel csak szándékosan, mégpedig egyenes szándékkal követhető el.

Az értékhatár jelentősége a minősítés szempontjából

 

A vagyon elleni bűncselekmények közös jellemzője, hogy az elkövetési tárgy értéke meghatározza a büntetőjogi minősítést. A tényállás a vagyoni értéken túl tartalmaz olyan minősítési támpontokat, amelyek meghatározzák az adott cselekmény társadalomra veszélyességét. Vázlat szerűen ezek a következők:

  • lopás szabálysértési alakzata 50.000.-Ft elkövetési értékig

 

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés. ha:

  • lopás kisebb értékre (50.001.-Ft tól 500.000.-Ft-ig) történik, vagy a szabálysértési lopást:
  1. üzletszerűen
  2. bűnszövettségben
  3. dolog elleni erőszakkal
  4. zsebtolvajlás útján
  5. egy vagy több közokirat, magánokirat, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével
  6. helységbe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult, illetve használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve
  7. hamis vagy lopott kulcs használatával történik
  8. a lakást vagy hasonló helységet az elkövetővel közösen használó sérelmére
  9. erdőben jogellenes fakivágással követik el.

 

A büntetés  három évig terjedő szabadságvesztés, ha:

  • lopást nagyobb értékre (500.001.-Ft-5.000.000.-Ft-ig) vagy a kisebb értékre elkövetett lopást [1-5] módon követik el.
  • védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, vagy régészeti leletre
  • vallási tisztelet tárgyára
  • holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben, vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra
  • nemesfémre
  • A lopást szabálysértési, vagy kisebb értékre közveszély helyszínén követik el.

Egy évtől öt évig terjedő büntetéssel sújtható, ha:

  • lopást jelentős értékre (5.000.001.-Ft – 50.000.000.-Ft-ig) vagy
  • a nagyobb értékre elkövetett lopást [1-5] módon, vagy közveszély helyszínén követik el

Kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel büntethető, ha:

  • a lopást különösen nagy értékre (50.000.001.-Ft-500.000.000.-Ft-ig) vagy
  • a jelentős értékre elkövetett lopást [1-5] módon, vagy közveszély helyszínén követik el.

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha:

  • a lopást különösen jelentős értékre (500.000.001.-Ft-tól) vagy
  • a különösen nagy értékre elkövetett lopást [1-5] módon, vagy közveszély helyszínén követik el.