Levéltitok megsértése

224.§ (1) Aki

a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve

b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

 

Az emberi léthez kapcsolódó alapvető jogok, védelme kiemelt fontosságú alkotmányos cél. Az alaptörvény Szabadság és felelősség fejezete részletesen foglalkozik az állampolgárokat megillető alapvető jogokkal. Ezen jogok büntetőjogi védelmét a Büntető törvénykönyv, „Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények” című fejezetében szabályozza. A magántitok és a levéltitok védelme olyan alapjog ami az emberi méltósághoz való jogból könnyedén levezethető. Jogunk van ahhoz, hogy az általunk másoknak küldött információt a jogosultakon kívül egyéb személyek ne ismerhessék meg. A magántitok védelmének speciális formája a levéltitok védelme, mely magában foglalja az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított információkat is.

Mi minősül levéltitoknak?

A bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, jogi személy, de lehet akár jogi személyiség nélküli társaság. Egyaránt sértett a levél feladója és címzettje is.

A bűncselekmény középpontjában (jogi zsargonban a bűncselekmény elkövetési tárgya) a zárt küldemény, illetve az elektronikus hírközlő hálózat útján másoknak továbbított közlemény áll. A küldemény formája sokféle lehet a klasszikus levéltől kiindulva a cd lemezek postára adásán át, az elektronikus üzenetekig bármi lehet. A lényeges különbség a küldemények között, hogy a jog a levelek esetében (és a levelekhez hasonló módon továbbított küldemények esetében) megkívánja a zárt formát. Tehát például egy képeslap, vagy nem zárt borítékban továbbított levél kapcsán a bűncselekményt nem lehet megvalósítani. Míg az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított küldemények esetében (sms, mms, e-mail, telex, telefax) ez a kritérium nem áll fenn. Annak a ténynek, hogy a küldeményt nem postai úton adják fel esetleg futárt vagy más csomagtovábbító módot alkalmaznak a bűncselekmény értékelése szempontjából nem bír relevanciával.

Milyen magatartások vezetnek a levéltitok megsértéséhez?

A jogszabály felsorolja azokat a magatartásokat, amelyek a büntetendő cselekmény meghatározásához elengedhetetlenek, ezen tevékenységek részletes ismertetésére azért van szükség, mivel a jogi fogalmak jelentése gyakran eltér a hétköznapi értelmüktől, így nem megfelelő ismeretük komoly félreértésekhez vezethetnek.

Elkövetési magatartások a következők:

  1. megsemmisítés
  2. felbontás
  3. megszerzés
  4. illetéktelen személyeknek történő átadás
  5. kifürkészés

Megsemmisítés: a küldemény létezését megszünteti például, az üzenetet törli, a levelet elégeti vagy olyan anyaggal önti le, mely olvashatatlanná teszi. Fizikailag megsemmisül a küldemény, ezáltal alkalmatlanná válik arra, hogy annak tartalmát a jogosult megismerje. Nem tényállási elem jelen esetben az a célzat, hogy az elkövető a levél tartalmáról tudomást szerezzen.

Felbontás: egy olyan aktív tevőleges folyamat mely révén a küldemény zárt szerkezete megszűnik. A levelek esetében több módszer is ismertté vált, a hétköznapi felbontáson túl például gőzöléssel, mely a boríték leragasztását gyengíti, vagy a levél röntgenezésével, mely a tartalmát teszi megismerhetővé külsérelmi nyom nélkül.

Megszerzés: minden olyan magatartást felölel, mely révén az elkövető birtokába jut a zárt küldemény. Történhet ez olyan módon, hogy a kézbesítőt megtéveszti, de a postaládából történő megszerzés is ebbe a kategóriába esik.

Illetéktelen személyeknek való átadás: egy olyan tevékenységlánc melynek végén a küldemény az arra nem jogosulthoz kerül.

Kifürkészés: során az elkövető olyan magatartást tanúsít, amely révén számára az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény számára megismerhetővé válik. Lehetséges ez e-mail fiók feltörésével, lehallgatással. A lehallgatás érdekessége, hogy csak abban az esetben valósul meg a levéltitok megsértése, ha a lehallgató készüléket a telefonba helyezik el. Ha nem a készülékbe telepítik nem a levéltitok megsértése, hanem tiltott adatszerzés bűncselekménye valósul meg.

Három jogi tényező bármelyik elkövetési magatartás tekintetében kizárja a jogellenességet

  1. sértett beleegyezése
  2. szülői felügyelet
  3. jogszabály engedélye

Ha ezek a lehetőségek fennállnak a bűncselekmény nem valósul meg.

Mikor minősül súlyosabban a levéltitok megsértése?

A törvény a súlyosabban minősülő eseteket minősítő körülményeknek nevezi ezek alapján súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha azt foglalkozás, vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. Ebbe a körbe hivatalos és nem hivatalos személyek egyaránt tartozhatnak. Foglalkozásuknál fogva gyakran kerülnek kapcsolatba ilyen közleményekkel a kézbesítők közjegyzők, ügyvédek, hivatali dolgozók. Még súlyosabban minősül, ha jelentős érdeksérelmet okoz. Jelentős érdeksérelmet az ügy összes elemére figyelemmel kell megállapítani. A gyakorlatban jelentős érdeksérelemnek minősül, ha a sértett erkölcsi megbecsülése vagy szakmai hírneve sérül. A bíróság ebben az esetkörben szabadabb mérlegelési lehetőségekkel rendelkezik.

 

A bűncselekmény sajátosságai:

A levéltitok megsértésének sajátos eleme, hogy szubszidiárius bűncselekménynek minősül. Ez alapján levéltitok megsértésének megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A második érdekessége, hogy a bűncselekmény csak magánindítványra büntetendő. A magánindítvány a büntetőjog azon lehetősége, ahol a jogalkotó lehetőséget biztosít a sértettnek arra, hogy döntsön a büntetőeljárás megindításáról. Ez a lehetőség kis tárgyi súlyú bűncselekmények esetében adott, illetve olyan nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél ahol a kettős kriminalizációt elkerülve (vagyis hogy az áldozat egyszer elszenvedi a bűncselekményt, majd a büntető eljárás során újra és újra át kell élnie) biztosítja a döntési jogot az áldozatnak.