Kuruzslás

187. § (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A polgárok egészségügyi védelme az állam számára kiemelkedő cél, ezért elemi érdek, hogy orvosi tevékenységet csak olyan személyek végezzenek, akik rendelkeznek az ehhez szükséges orvosi képesítéssel, végzettséggel és szakirányú jogosultsággal. Ennek szellemében rendeli a büntetőjog büntetni az „orvos-kontárok” tevékenységét.

Mikor követünk el kuruzslást?

A bűncselekmény elkövetési magatartása minden olyan orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység végzése, amely akkor büntetendő, ha rendszeresen ellenszolgáltatás fejében jogosulatlanul, vagy jogosulatlanul rendszeresen kerül sor.  Az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységeket részletesen az egészségügyről szóló törvény határozza meg. Ide tartozhat különböző invazív beavatkozások végzése, például műtétek, vagy a kezeléshez szükséges gyógyszerek kiválasztásával, a terápia megállapításával, gyógyszer rendelésével, adagolásával.  Egyes nem invazívnak minősülő orvosi beavatkozások elvégzésével. Nem minősül viszont orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységnek például az elsősegélynyújtás, sebfertőtlenítés, vagy a sérülés bekötözése. Csak aktív tevékenységgel követhető el a cselekmény.  Közös pontja az elkövetési magatartásoknak, hogy azt az elkövető mindig jogosulatlanul végzi.

Mi számít rendszeres ellenszolgáltatásnak?

Ellenszolgáltatásnak számít minden vagyoni juttatás, amit az elkövető kap. A vagyoni juttatás formája a bűncselekmény értékelésének szempontjából nem bír relevanciával. Nem esik ez alá a fogalom alá a nem vagyoni személyes szolgáltatások. Nincs jelentősége annak a szempontnak, hogy az ellenszolgáltatást az elkövető kérte, vagy a sértett (passzív alany) ajánlotta fel. A rendszeresség elsődleges ismérve, hogy hosszú időn keresztül fejtik ki több embert érintően. Az esetenként szívességből előforduló elkövetés nem bűncselekmény.

Ki végezhet orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet?

A törvény nagy segítséget jelent ennek a kérdéskörnek a tisztázásában, hiszen taxatíve felsorolja azokat a személyeket, akik a jogi értelmezés szerint jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy orvosi tevékenységet folytassanak Magyarországon. Így a törvényszövegből kiemelve a következők rendelkeznek jogosultsággal:

(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az,

  • a) akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,
  • b) akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,
  • c) a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

 A nyomozó hatóságok és a bíróságok számára ezek alapján könnyen meghatározható az elkövetők köre.

Mik a minősített esetek?

A minősített esetek közös jellemzője, hogy súlyosabb büntetés kiszabását teszik lehetővé. Általában a minősített esetek a jogalkotó szempontjából súlyosabban értékelendő magatartásokat takarnak. Jelen esetben is ez a helyzet. A bűncselekményhez kapcsolódó minősített eset szerint súlyosabban büntetendő ez eset, ha az elkövető megtévesztően magát orvosi gyakorlatra jogosultnak tünteti fel, vagy – másoknak e tekintetben fennálló tévedését nem oszlatja el. Ezt egy életszerű példával könnyen ábrázolhatjuk:

A 44 éves férfi jól ismerte a nőt, aki megbízott benne, ezért amikor diagnosztizálták nála mellrákot, belement abba, hogy ne kezeltesse magát hagyományos terápiával, hanem a férfi által javasolt “gyógymódot” válassza. Az elkövető azt mondta a nőnek, hogy jó barátja egy neves amerikai rákkutatónak, aki kidolgozott egy terápiát, amelynek lényege, hogy újszülöttek köldökzsinór véréből kinyert anyagot befecskendezéses eljárással juttatnak a rákos szervezetbe, mely anyag felszívódását különböző kapszula alakban előállított gyógyhatású készítmények segítik.

Azt mondta, a gyógyszerek tetemes összegekbe kerülnek és jelentős vámmal is terheltek, de ő külföldi kapcsolatai révén be tudja szerezni őket. Ezután az állítása szerint őssejtet tartalmazó, illetve az őssejt szervezetbe való beépülését elősegítő kapszulákat adott a nőnek, akivel azt is elhitette, hogy a készítményeknek a szervezetre gyakorolt hatását műholdon keresztül folyamatosan figyelemmel tudják kísérni. Azt mondta, ha a nő leül a tévé elé, akkor műholdak fogják elküldeni a biometrikus adatait az amerikai kutatólaborba.

Erre hivatkozva folyamatosan arról beszélt a nőnek, hogy “az őssejtek száma” az előírt gyógyszerek és az elfogyasztott ételek hatására mikor, hogyan módosult. Állítólagos diagnózist állított fel a sértett vérnyomásáról, vérsüllyedéséről, gyomor nyálkahártyájának, agyműködésének állapotáról, és előírta a nőnél a postai úton küldött, gyógyszernek mondott kapszulák adagolását is.

Valójában teljesen hatástalan pár ezer forintba kerülő étrend-kiegészítőket és vízhajtókat adott a nőnek, aki összesen több mint 32 millió forintot fizetett ki neki a pirulákért.

Egy másik példa:

Az elkövető, mint a Nemzetközi Rák Információs és Prevenciós Központ Kiemelten Közhasznú Alapítvány képviselője – egy otthonában kialakított irodában és a fővárosban hetente két-két alkalommal fogadott különböző stádiumú daganatos betegeket. Őket életmód-, étkezési és folyadékbeviteli tanácsokkal látta el, és egy termék fogyasztását, valamint nagyon magas dózisú C-vitamin intravénás beadását javasolta.

A betegekkel adatlapot töltetett ki, ezekből a személyes adataik mellett megismerhette a betegségük típusát, stádiumát, étkezési szokásaikat. A leadott orvosi leletek alapján meghatározta a szükséges C-vitamin mennyiségét, amit három ápoló végzettségű nő adott be heti három-öt alkalommal az adott betegnek a lakásán.

A betegek a magas tartalmú C-vitamint az infúziós oldattal és minden tartozékával a vádlott által ajánlott egyik budapesti patikában szerezték be.

A vádirat szerint a C-vitamin ampulla beadása – akár injekcióban, akár intravénásan – úgynevezett invazív beavatkozásnak számít, amelyet csak orvos rendelhet el, a vádlott azonban 1964-ben nem orvosi, hanem állatorvosi diplomát szerzett. Nem tagja sem a Magyar Orvosi Kamarának, sem a Magyar Állatorvosi Kamarának.

Az első tárgyalási napon a vádlott nem vallotta magát bűnösnek. Arra hivatkozott, hogy állatorvosi tanulmányait követően több helyen folytatott különböző holisztikus tanulmányokat, például Kínában és az amazóniai esőerdőben.

 

A fenti példákon keresztül világosan látszik mennyire teljesen fedi egymást egy büntetőjogi tényállás és egy történeti tényállás. A második eset jó példája a minősített eset megvalósulásának, mivel az elkövető az állatorvosi végzettsége alapján járó doktori címet kihasználva ejtette tévedésbe a sértetteket. Az első esetben megtalálható mind a rendszeresség, mind az anyagi ellenszolgáltatás.

Forduljon ügyvédhez!

A nagyon súlyos betegek alkalmas sértetti kört alkotnak egy ilyen bűncselekmény elkövetéséhez, mivel az alapvető emberi túlélési ösztön arra készteti őket, hogy elhiggyék azt, ami talán egy egészséges ember számára nyilvánvaló átverés. A gyakran megjelenő további negatívum, hogy a sértettek sok esetben olyan alapvető kezelésekről mondanak le a vélt gyógyulás reményében, ami jelentősen megrövidíti az életüket. Ha ilyen esetet tapasztal, ha Ön sértettje vagy gyanúsítottja ennek a bűncselekménynek, kérjen minél hamarabb ügyvédi segítséget. A megfelelő jogi védelem minden esetben szükséges, mivel itt a legdrágább dolog forog kockán az ember élete és egészsége.