Közokirat-hamisítás

A mai világban kiemelten fontos szerepet kapnak az okiratok. Bármely ügylet, ami kiemelt jelentőséggel bír, bármilyen tény vagy adat hitelt érdemlően okiratokkal bizonyítható. Lényeges megállapodásainkat okiratokba foglaljuk, sőt egészen a születésünktől melyet anyakönyv hitelesít példának okáért, egészen elmúlásunkig, ahol a halotti anyakönyvi kivonatunk hitelesíti szomorú, bár elkerülhetetlen földi létünk végét.

A közokiratok olyan minősített bizonyító erővel bírnak, melyeknek valóságtartalma elengedhetetlen, hogy a gazdasági forgalom biztonságának érdekében, illetve, hogy az általános ügyletek szereplői ne kapjanak hamis képet számukra fontos adatokról.

A közokirat-hamisítás két formája:

  1. § (1) Aki
  2. a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
  3. b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
  4. c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  1. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
  2. a) hamis közokiratot készít,
  3. b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
  4. c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény két alakzatban rendeli büntetni a közokirat-hamisítást. Első alakzat a bárki által elkövethető közokirat-hamisítást takarja, a másodikban a jogalkotó megjelöl egy speciális elkövetői kört, a hivatalos személyeket, akik munkájuk révén nagyobb felelősséggel bírnak az okiratkészítéssel kapcsolatban.

A közokirat-hamisítás első alakzata:

 

Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az ilyen bűncselekmények szabályozását, elengedhetetlen, hogy egyes alapvető fogalmakat tisztázzunk.

Mi a közokirat? Pp.295.§

  • Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki,
  • Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
  • Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.),
  • Úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette.
  • Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.
  • Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el
  • Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak.
  • A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is – teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik az eredeti okiratéval.
  • A jelen § rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség.

Mint látjuk elég részletes szabályozás vonatkozik a közokiratok tartalmi kellékei közé. Összefoglalva a törvényi követelményeket három lényeges elemet kell kiemelni a közokirattá minősítés mellett:

  1. a kiállító közjegyző, bíróság közigazgatási hatóság vagy más hatóság
  2. az okirat kiállítása ezen hatóságok bíróság közjegyző ügykörébe tartozik
  3. a jogszabályokba foglalt előirt alaki kellékeknek megfelelően készítik el.

A közokiratok egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy teljes bizonyító erővel bírnak a benne foglalt adatok, tények, határozatok valódiságára vonatkozóan. A közokiratokat, míg ellentétes bizonyítást sikerre nem visznek a bennük foglalt adatok tekintetében valódinak kell elfogadni. Ez a vélelem az, ami ilyen kiemelten fontossá teszi azt, hogy a közokiratokat ne hamisítsák, tartalmukat ne változtassák meg jogosulatlanul.

A mely magatartások vezetnek a bűncselekmény elkövetéséhez?

A jogszabály három elkövetési magatartás csoportot fogalmaz meg:

  • hamis közokirat készítése, illetve közokirat tartalmának meghamisítása
  • hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználása
  • intellektuális közokirat-hamisítás

Hamis közokirat készítése akkor valósul meg, ha az elkövető egy addig a valóságban nem létező, a valóság látszatát keltő közokiratot hoz létre, melyen a feltüntetett kiállító személye nem valós. Az ilyen közokirat alakilag hamis, így a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha az elkövető tartalmilag valós adatokkal tölti fel az alakilag hamis közokiratot.

A közokirat tartalmának meghamisításáról akkor beszélhetünk, ha az elkövető már egy létező valódi közokiratot változtat meg. Így itt az alakilag valós közokirat tartalmilag lesz hamis.

Felhasználás a közokiratot egy aktív magatartás során más számára megismerhetővé teszi. Ez történhet átadással, felmutatással, hatóságnak megküldéssel stb. A hamis és a hamisított közokiratok fogalmát az előbbiekben tisztáztuk.

A más nevére szóló valódi közokirat leggyakrabban a mozgássérült kártyák kapcsán került előtérbe. Itt a közokirat valódi mind alakilag mind tartalmilag. A közokiratból származó jogosultságot viszont nem az a személy használja fel, aki a közokirat megjelöl. Érdekes tény, hogy ha bűncselekmény megvalósítása során az elkövetőt tetten érik, és ő magát a hatóságok előtt más nevére kiállított közokirattal igazolja, akkor a közokirat-hamisítás mellett mindig megvalósul a hamis vád tényállása is, mivel a közokiraton szereplő személy irányában intézkedik a hatóság.

Az intellektuális hamisítás során az elkövető közreműködik abban, hogy a közokiratba valótlan jog vagy kötelezettség adat vagy tény rögzítésére sor kerüljön. Fontos szempont, hogy a közokirat kiállítójának tévedésben kell lennie az adatok valódiságára vonatkozóan, mivel, ha tudomása van az adatok valótlanságáról, úgy ő maga lesz a második alakzat, a hivatalos személy által megvalósítható közokirat-hamisítás elkövetője.  

A közokirat hamisítás második alakzata:

 

A második alakzat lényeges különbsége, hogy az elkövető kizárólag hivatali hatáskörben eljáró hivatalos személy lehet.  Az elkövetési magatartások szempontjából az eddig ismertetettek mellett (hamis közokirat készítése, közokirat tartalmának meghamisítása) új elemként van jelen a lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalása.  Ez a magatartás kizárólag abban az esetben valósulhat meg ha olyan közokiratra tekintettel követik el, amit az elkövető maga készít. Ez párja az első alakzatban tárgyalt intellektuális hamisításnak a hatóság oldaláról.