Költségvetési csalás

A költségvetést károsító bűncselekmények büntetésének körében komoly változás történt 2012. január elsejétől. Az addigi egyedi bűncselekmények, mint az adócsalás, áfára elkövetett csalás, jogosulatlan előny megszerzése, illetve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése közös tényállás alá került, így a költségvetést kárósító bűncselekmények egy tényállásban költségvetési csalás címen kerültek szabályozásra. Ez az olvasztótégely (melting pot) szerű szabályozással a lehető legabsztraktabb szintre emelte a törvényszöveget a jogalkotó lezárva a rendszerváltás óta létező egyes kiskapukat.

A  költségvetéshez történő hozzájárulás,  az állam által kirótt adókon keresztül történik. Az ilyen jellegű bevételek nélkül az állam fenntartása lehetetlen, ezért az állampolgárok részéről történő hozzájárulás kikerülése bűncselekmény. A jogszabály büntetni rendeli mind a befizetési kötelezettségek, mind bármely a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsított megtévesztő magatartást.  A befizetési kötelezettségek nem csupán az állam által kirótt adók, járulékok, vámok megfizetésére vonatkozik, hanem ennél egy sokkal nagyobb halmazt fed le. Hozzá tartozik akár az egy vagy kétoldalú megállapodások által keletkező, állam részére történő fizetési kötelezettségeket is, melynek csalárd módon történő nemteljesítése vagyoni hátrányt okoz.

A jogszabály három alapesetet határoz meg, melynek részletes ismertetésére a továbbiakban kerül sor, az áttekinthetőség érdekében vázlat szerűen a következő három alapeset létezik:

  1. az első alapeset: a költségvetési csalás általános elkövetési magatartásait tartalmazza.
  2. a második alapeset a jövedéki termékekre elkövethető költségvetési csalás elkövetési magatartásait öleli fel,
  3. míg a harmadik alapeset a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalást határozza meg.

 

Az első alapeset:

  1. § (1) Aki
  2. a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
  3. b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
  4. c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Mivel a tényállás taxatíve felsorolja azokat a cselekményeket melyek révén megvalósul a költségvetési csalás, ezért bűncselekményről csak abban az esetben beszélhetünk ha az ott szabályozott magatartások [a);b);c)] révén valósul meg a vagyoni hátrány. Ezek alapján részletesen kifejtjük az egyes elkövetési magatartások jogi értelmezését.

  1. költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja: a törvényszöveg jelentésében nagyban támaszkodik a csalás során kifejtett magatartásokra. A tévedésbe ejtés esetén az elkövető a valótlan információt valósnak állítja be így megtévesztve másokat, tevőleges aktív magatartással valósítható meg. Tévedésben tartásnál valótlan állapot az elkövető magatartásától független, és ezt az állapotot nem tisztázza, illetve megerősíti az elkövető. Ez lehet aktív és passzív magatartás is. Aktív, ha megerősítésről beszélünk, és passzív, ha a tévedés el nem oszlatásáról. Ez az állapot akkor tekinthető jogellenesnek, ha az elkövetőnek törvényi kötelessége van a valós információk, vagy a felvilágosítás átadására. A valótlan nyilatkozat tétele, illetve valós tény elhallgatása megegyezik a fogalmak hétköznapi jelentésével.
  2. költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe: Itt különböző költségvetési befizetésekre vonatkozó kedvezményekkel kapcsolatos esetekre kell gondolni például adókedvezmények, vámkedvezmények, ehhez kapcsolódó állami kedvezmények jogosulatlan igénybevétele.
  3. költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz: A költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásának célja a létesítő aktusban van szabályozva. Amennyiben nem az előírtak szerint használják fel a forrásokat, akkor ez akár büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után.

Az első alapeset tényállása tartalmaz eredményt. Az eredmény az, hogy az elkövetési magatartás révén egy vagy több költségvetést vagyoni hátrány ér. A vagyoni hátrány magában foglalja a tényleges kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is. Az elmaradt vagyoni előny a büntetőjogi értelmezés szerint gazdasági tevékenységez kapcsolódik, de itt nincs gazdasági tevékenység. Ezért a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési forráson kívül a vagyoni hátrányhoz hozzá kell számolni a folyósítás céljától eltérően felhasznált pénzeszközöket is. A tényállás alapján egységesen költségvetési csalásnak kell minősíteni azokat az eseteket, mikor az elkövető a csalárd magatartásával egyrészt csökkentette az állam részére befizetett adót, másrészt adót is visszaigényelt. Ezt régen adócsalás és csalás bűncselekményének minősítették. Mivel a tényállás eredményt is tartalmaz, ezért az elkövetési magatartás és a vagyoni hátrány között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

Elkövetői az első alapesetnek lehet bárki, akit a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhel, és ezzel a kötelezettségével kapcsolatban folytat megtévesztő magatartást, illetve a költségvetésből származó pénzügyi eszközöket használ fel a céljuktól eltérően.

Az értékhatárok büntetőjogi jelentősége:

 

A Btk. külön szabályozása szerint nem valósul meg bűncselekmény, ha a vagyoni hátrány értékhatára nem haladja meg a százezer forintot. Ez alatt az összeg alatt (vámszabálysértés kivételével) csak az igazgatási jogszabályokban meghatározott joghátrányoknak például bírságok, pótlékok kiszabásának van helye.

 

A költségvetési csalás második alapesete:

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

A második alapeset elkövetési tárgya a jövedéki termék. A jövedéki termékek meghatározására a Jötv. tartalmaz pontos meghatározást. Ezek szerint jövedéki terméknek minősül:

  • az ásványolaj,
  • az alkoholtermék,
  • a sör,
  • a bor,
  • a pezsgő,
  • a köztes alkoholtermék,
  • a dohánygyártmány.

Jövedéki termék előállítása minden olyan művelet, amelynek közvetlen eredménye a kész jövedéki termék. Jövedéki termék megszerzése a jövedéki termék feletti rendelkezési jogosultság megváltozását jelenti. A tartás a termék folyamatos hosszabb idejű tényleges birtoklását jelenti. Tartós birtoklás szándéka nélküli, pillanatnyi birtokbavétel tartásként nem értékelhető.  Forgalomba hozatalról beszélünk, ha az elkövető több személy részére juttat jövedéki terméket. Ez történhet közvetlenül, de úgy is ha csak egy személlyel áll kapcsolatban és rajta keresztül jut másokhoz. A kereskedelem a forgalomba hozatalhoz hasonló cselekmény de magába foglalja a rendszerességet és a gazdasági előnyre való törekvést is.

 

A költségvetési csalás harmadik alapesete:

(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Az elszámolással kapcsolatos kötelezettségek tekintetében az egyes támogatási szerződések értelmezése képezi azt a támpontot, amely alapján meghatározhatjuk annak terjedelmét. Az elszámolási kötelezettség közben tett valótlan tartalmú nyilatkozat vagy hamis hamisított okirat felhasználására az eddig említett értelmezés az irányadó.

 

A büntetés korlátlan enyhítése:

 A jogalkotó számára elemi érdek, hogy az amúgy is szűkös keretek között működő költségvetés megkárosítása esetén a pénzeszközök visszafizetése minél előbb megtörténjen. A gazdasági bűncselekményekre jellemző, hogy a vagyon visszaszerzési eljárások igénybevétele mellett is, a megtérülési rátájuk igen alacsony. Azért, hogy ez változzon a jogalkotó korlátlan enyhítésre tesz lehetőséget olyan esetben ha az (1)-(6) bekezdésbe foglaltak bűncselekmények elkövetője az okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez annak ellenére, hogy egy enyhítő szakasznak értelmezhető mégis szigorítás a korábbi szabályozáshoz képest, mivel ott ez büntethetőséget megszüntető oknak számított. Továbbá az a tény, hogy ezt a kedvezményt megvonja a jogszabály olyan elkövetőktől, akik a bűncselekményt bűnszövettségben illetve üzletszerűen követik el , tovább korlátozza a felderítés hatékonyságát, szűkítve az elkövetői együttműködés körét.

Miért érdemes gazdasági ügyben jártas ügyvédet választani?

A gazdasági bűncselekmények igen komplex jogterületet képeznek a hatályos joganyagon belül. Nem csupán kiemelkedő jogi ismeretek szükségesek, hanem komoly jártasság is kell mind adójogi mind számviteli területen. Ezek a bűncselekmények egyformán jól képzett széles jogi tudással rendelkező szereplőket kíván mind a vád, mind a védelem oldaláról. Nagy valószínűséggel a vád részéről csak gazdasági ügyekkel foglalkozó szakembert foglalkoztatnak ilyen ügyekre. Ne sodorja magát veszélybe, keressen olyan ügyvédi irodát, ahol komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek ilyen területen. Nem érdemes ilyen területen kockáztatni, mivel végső soron az Ön szabadsága a tét.