Kábítószer birtoklása

 A kábítószer fogyasztás hagyománya hosszú múltra tekint vissza az emberiség történetében. Már a viszonylag korai időben felismerték különböző hatóanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatását, ami kis mennyiségben fájdalomcsillapító hatással bírt továbbá delírium szerű bódult kellemes állapotot okozott. Ugyanakkor azon hatásokra is korán fény derült, hogy a rendszeres kábítószer fogyasztás következtében, a szervezetben igen hamar függőség alakulhat ki, és hosszútávon súlyos egészségromlást idézhet elő. Egy folyamatos spirálba helyezve a fogyasztót, aminek eredményeképpen nő a vágy, hogy hozzájusson a következő kábító hatású anyaghoz, ami tovább rontja az egészségét, ami tovább növeli azt a vágyat, hogy újból hozzáférjen ezekhez az anyagokhoz. A sorozatos hosszútávú fogyasztása ezeknek a káros anyagoknak végeredményében halált is okozhat.

Jogszabályi háttér:

178.§ (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

179.§ (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

  • a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
  • b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében

 

kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.

 

180.§ (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

 

Törvényi szabályozás indokoltsága:

Az emberi egészség védelme, mint kiemelten fontos társadalmi érték, erős törvényi szabályozást igényel. A törvényhozó a jogi szabályozás keretén belül három fő elemet határoz meg, három tényálláson keresztül, melyek hasonlóak a kábítószer kereskedelemnél elmondottakhoz. Az első tényállásban szabályozza a bárki által elkövethető kábítószer birtoklás bűncselekményét. Itt részletesen kifejti, hogy milyen magatartások értékelése során állapítható meg maga a kábítószer birtoklás. A második tényállásban, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el az első tényállásban szabályozott magatartásokat, illetve ha a fiatalkorúak számára közvetlen és könnyen elérhető helyszíneken (oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épületek területén, vagy közvetlen közelében) folytatja a korábban említett tevékenységeket. Ez a tevékenység a jogalkotó szempontjából súlyosabban büntetendő, így hosszabb szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. A harmadik tényállásban a csekély mennyiségű kábítószert fogyasztókkal szembeni büntethetőséget kizáró szabályozást fogalmaz meg, mellyel jelentős enyhítést alkalmaz az eseti fogyasztók javára.

Mely magatartások minősülnek kábítószer birtoklásnak?

A törvény egyesével felsorolja azokat a cselekményeket, melyek alapján a büntetőeljárásban kábítószer birtoklásnak minősíthetünk egy magatartást.

A kábítószer termesztése olyan növények nevelését kel érteni melyet a háttérjogszabályként megjelenő kormányrendelet (162/2003. (X. 16.) kormányrendelet, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről) alapján kábítószer előállítására alkalmas növénynek minősül. Ez az esetek többségében a magas alkaloid tartalmú ipari mákot, illetve a 0,2% elérő vagy meghaladó tetrahidrocannabinol (THC) tartalmú kendert jelenti.

A kábítószer előállításának az olyan tevékenység tekinthető melynek közvetlen eredményeként a kábítószer fogyasztható állapotúvá válik. Az ilyen folyamatok során történik a növényekben található hatóanyagok kivonása, illetve a szintetikus előállítás is.

A megszerzés egy olyan tevőleges folyamat mely során a kábítószer feletti uralom megváltozik. Lényegében mástól történő birtokbavételt jelent. Az, hogy az átruházás ingyenes, vagy ellenszolgáltatás fejében történik büntetőjogi szempontból nem bír relevanciával. Sőt a megszerzés módja is lényegtelen. Ha az utcán találja az elkövető, esetleg erőszakosan, bűncselekmény útján jut hozzá az mind beleillik ebbe a magatartásba.

A kábítószer tartása hosszabb idejű birtoklást jelent, melynek elengedhetetlen előfeltétele a kábítószer megszerzése, előállítása. Érdekes tény, hogy a bírósági gyakorlat szerint, ha a kábítószert tartalmazó cigarettát többen közösen szívnak, a cigaretta átadása nem a jogi értelemben megismert átadásnak minősül, (mert ez esetben a magatartás kábítószer-kereskedelemnek számítana) hanem tartásnak értékelik.

Az ország területére behozatal, kivitel, vagy azon átszállítás a kábítószer mozgásának egy-egy részelemét foglalja magába, itt a törvényben szereplő kifejezések megegyeznek a hétköznapi értelemben használt fogalmukkal.

A fogyasztást a törvény külön bekezdésben nevesíti, mivel a büntetőjogi gyakorlatban ez a magatartás eltérő értékelést kíván az eddigiektől. Fogyasztásnak értékel a jog minden olyan tevékenységet, mely révén a kábítószer az elkövető szervezetébe jut. Az eltérő minősítés abban gyökeredzik, hogy a jogalkotó szerint a fogyasztást, mint önálló elkövetési magatartást akkor értékeli, ha más súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Az ilyen tényálláselemet szubszidiárius tényállási elemnek nevezi a jogi gyakorlat.

Külön elkövetési magatartásként jelentkezik a törvényben az anyagi eszközök szolgáltatása. Az ilyen magatartás során az elkövető értékkel bíró dolgot, illetve pénzt ad át azért, hogy valamelyik fentebb tárgyalt elkövetési magatartás megvalósuljon.

Ki lehet elkövetője a bűncselekménynek?

A 178.§ bekezdésben büntetni rendelt bűncselekmény tettese bárki lehet. A tettes körülhatárolására a 179.§ bekezdésben kerül sor, mivel annak a cselekménynek az elkövetője csak tizennyolcadik évét betöltött személy lehet. A bűncselekményt csak szándékosan lehet megvalósítani, az elkövető tudatának ismernie kell azt, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag kábítószernek minősül.

 

Mik a súlyosbító körülmények?

A jogszabály széles skálán tartalmaz olyan eseteket, melyek, ha megvalósulnak a bűncselekmény súlyosabban értékelendő. Minősített eset valósul meg ha a kábítószer-birtoklás:

  • üzletszerűen: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
  • bűnszövettségben: ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;
  • hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.

Még súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha jelentő mennyiségű kábítószerre vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. A mennyiségi követelményekre vonatkozó szabályokat a törvény értelmező rendelkezései tartalmazzák.

  • jelentős mennyiség: az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladó mennyiség, vagy egyéb kábítószerek esetén annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja.
  • különösen jelentős mennyiség: az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladó mennyiség, vagy egyéb kábítószerek esetén annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.

Súlyosabbnak minősül a kábítószer birtoklás, ha azt a tizennyolcadik életévét betöltő személy

  • tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
  • oktatási, köznevelési, gyerekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében valósítják meg a bűncselekményt.

„Kábítószer birtoklás esetén minden esetben börtönbe megyek…?”

Létezik törvényi lehetőség arra, hogy a csekély mennyiségű kábítószert fogyasztó ne büntetőjogi következményekkel számoljon. A jogszabály tartalmaz egy büntethetőséget megszüntető okot olyan esetre, ha a kábítószer birtoklás elkövetője csekély mennyiségű kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart vagy fogyaszt saját használatra, a bűncselekmény elkövetését beismeri és az első fokú bírósági ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. A jogalkotó felismerte, hogy a kábítószer birtoklás elkövetője gyakran olyan személy, aki saját használatra fogyaszt, illetve tart magánál kábítószert. Mivel az ilyen esetek társadalomra veszélyessége alacsonyabb az előbb tárgyaltaknál, ezért helyesen alkalmaz orvosi, tájékoztató jellegű vagy megelőző szolgáltatásokon való részvételi kötelezettséget. Így a fogyasztó lehetőséget kap arra, hogy professzionális segítséget nyújtsanak számára függősége kezelésében és gyógyításában. Megelőzve az ilyen személyek szükségtelen kriminalizálását.