Hűtlen kezelés

„376.§ (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”

A hűtlen kezelés a vagyon elleni bűncselekmények egyik központi tényállása. A vagyoni jogok védelme egy társadalom életében kulcsfontossággal bírnak, hozzájárul a gazdaság stabilitásához, illetve a társadalmi rend szilárd alapját biztosítja. Az ilyen jogokban bekövetkező jogsértés már rövid távon is hatalmas károkat tud okozni, nemcsak az ügy közvetlen sértettjének (passzív alanyának) hanem az egész társadalmi és jogrendnek is. Ezért ennek a területnek a következetes szabályozása elengedhetetlen egy stabil modern társadalom és gazdaság fenntartásához.

A hűtlen kezelés tényállásának három kulcsfontosságú eleme van. Az első elem az idegen vagyon, melynek kezelésével megbízzák az elkövetőt. A második elem, egy kötelezettségszegés, amit ez elkövető hajt végre, és harmadik elemként a vagoni hátrány, ami a kötelezettségszegés eredménye. Ha a három tényállási elem megvalósul, akkor és csak akkor beszélhetünk hűtlen kezelésről.

Mi minősül idegen vagyonnak?

A büntetőjog a vagyon fogalmának meghatározásakor nagyban támaszkodik a polgárjogi hagyományokra. Így vagyonnak számít egy természetes vagy jogi személy vagyoni jogainak összessége. Nem bír relevanciával az, hogy ezek dologi formában léteznek, vagy jogviszonyokként. A vagyon akkor számít idegen vagyonnak, ha nincs az elkövető tulajdonában, birtokában, a tulajdoni minősége a bűncselekmény szempontjából közömbös.

Mit jelent a vagyon kezelése?

A bűncselekmény elkövetési magatartása az a vagyonkezelőként fennálló kötelezettség megszegése. A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyont a tőle elvárható szakértelemmel, gondossággal kezelni ügyelve arra, hogy a vagyont lehetőleg gyarapítsa. Emellett általánosan megfogalmazható elvárás a vagyonkezelővel szemben, hogy betartsa a rendes gazdálkodás szabályait, illetve csak a megengedett gazdasági kockázatot vállalja.

Néhány példa a vagyon kezelésére

    • tulajdonos érdekeinek megfelelő intézkedések megtétele
    • beosztottak egyéb vagyonkezelők irányítása
    • kárelhárítás
    • vagyon gyarapítása,
    • vagyon őrzése
    • vagyon állagmegóvása
    • tulajdonos folyamatos tájékoztatása
    • tulajdonos figyelmeztetése ésszerűtlen szakszerűtlen döntések esetén


Mivel minden bűntetőjogi eset egyedi vizsgálat alá kell, hogy essen, ezért ilyen esetekben is figyelemmel kell lenni a vagyon természetére, illetve a konkrét megbízás tartalmára.

Vezető tisztségviselő és a hűtlen kezelés:

 Sok esetben, a büntető eljárás során a vezető tisztségviselőt gyanúsítják hűtlen kezelés elkövetésével. A Polgári Törvénykönyvbe implenetált gazdasági társaságokról szóló szabályozás, nem tisztázza konkrétan, hogy hol ér véget a vállalható kockázat mértéke, illetve mettől kezdve beszélünk nem megengedett kockázatról, így a vezető tisztségviselő felelősségrevonásánál gyakran szembesülnek ezzel a tányállással.   Egyrészt a jogszabályok szerint a vezető tisztségviselő, mint a gazdasági társaság tagja, e minőségében nem utasítható, másrészt a törvény a felelősségi kérdések tisztázása után a fokozott mércét a vezető tisztségviselő részére abban állítja fel, hogy feladatát a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kell ellátnia.  Ez két olyan halmazt jelöl ki melynek a metszéspontjába rengeteg élethelyzet beletartozhat, amelyek büntetőjogi megítélése különös szakértelmet, és gyakorlatot kíván. Ezért minden olyan esetben mely során Ön érintett lehet bármilyen bűncselekménnyel kapcsolatban, minél előbb konzultáljon jogi képviselőjével a témában. Ilyen esetekben az elkésett információ nem csak anyagi érdekeket sodorhat veszélybe, hanem hosszútávon az Ön szabadságát is.

A bűncselekmény eredménye a vagyoni hátrány:

 Utolsó, és egyben legfontosabb elemként a vagyoni hátrányról kell beszélnünk. A vagyoni hátrány meghatározása során, mint a polgárjogi tényálláselemeknél általában ismét az ott bevált alapokra támaszkodik a büntetőjog. A vagyoni kár alatt a vagyonban bekövetkező értékcsökkenést kell érteni. A ténylegesen bekövetkezett vagyoni káron kívül a vagyoni hátrány körében tárgyalja a jogszabály az elmaradt vagyoni előnyt is.  Itt visszautalhatunk a fentebb tárgyalt vagyonkezelői kötelezettségekre, melyek között egyaránt szerepelt a kárelhárítás és a vagyon gyarapítás is. A cselekmény kísérleti fázisba a kötelezettségszegéssel lép, befejezetté a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik.

A bűncselekményt szándékosan lehet elkövetni, amely szándéknak mind az elkövetési magatartásra, mind az annak következtében létrejövő eredményre ki kell terjednie. Így a kettőnek okozati összefüggésben kell állnia. Akkor tekintjük szándékosnak a magatartást, ha az elkövető tisztában van azzal, hogy őt milyen kötelezettségek terhelik, és felismeri annak megszegésével járó következményeket, és azok bekövetkeztét kívánja, illetve azok bekövetkeztébe belenyugszik.

Büntetési lépcsők:

A vagyoni bűncselekmények büntetésénél, a cselekmény súlyosságát az elkövetési érték (bekövetkező kár) nagysága adja.  Ezek alapján a következő minősített eseteket ismerjük:

  1. nagyobb vagyoni hátrány (ötszázezer-egy és ötmillió forint között), vagy kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követ el.
  2. jelentős vagyoni hátrány (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között) vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követ el.
  3. különösen nagy vagyoni hátrány (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között) vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követ el.
  4. különösen jelentős vagyoni hátrány (ötszázmillió forint felett) vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követ el.