Hatóság félrevezetése

“Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § (hamis vád) esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

Hogyan határozhatjuk meg, hogy mi a hatóság félrevezetése?

Az igazságszolgáltatás szerveinek működését zavaró magatartásokat részletesen szabályozza a törvény. Álláspontunk szerint akkor érthetjük meg a lényegét ennek a bűncselekménynek, ha párhuzamba állítjuk a hamis vád tényállásával, célravezető ez a megoldás azért is, mert az itt szabályozott különbségeken túl a bűncselekmény megegyezik a hamis vád tényállásával.

Hamis vád

268. § (1) Aki

a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mindkét cselekmény az eljáró hatóság részére történő valótlan tartalmú információ átadáson alapul. A hamis vádnál a törvény tartalmazza a „vádol” mint elkövetési magatartást, a hatóság félrevezetésénél a „bejelentés” az a cselekmény, ami megvalósítja a bűncselekményt.

A bejelentés minden olyan tartalmú tényállás közlése, mely büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy fegyelmi eljárás, vagy egyéb hatósági eljárás alapjául szolgál. Ha ez a bejelentés valótlan, abban az esetben a bűncselekmény eredménye megvalósul.

Egyszerű logikával eljuthatunk arra a kérdésre, hogy akkor mi a racionális szándék, két eltérő tényállában szabályozni ugyanazt a társadalmi helyzetet védő, lényegében tartalmában is azonos eseteket?

A válasz ebben a helyzetben igen összetett. Egyrészt a hamis vádnál, a megvádolt személy konkrét, beazonosítható egyedileg meghatározottnak kell lennie. A hatóság félrevezetésénél az eljárás alapjául szolgáló bejelentés célpontja,

  • vagy ismeretlen személy,
  • vagy a meg nem történt cselekményt egyedileg meg nem határozható egyénnek tulajdonítják.
  • Illetve hamisan saját magát vádolja meg bűncselekmény elkövetésével.

Ki lehet tettes?

A bűncselekmény tettese (alanya) bárki lehet, akár egy büntetőügy terheltje is ugyanis a védekezési szabadság (a terheltnek az a joga, hogy az eljárás alatt ne mondjon igazat) nem terjed ki sem a hamis vádra, sem a hatóság félrevezetésére. Ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, de a szándék lehet egyenes, vagy eshetőleges is.

A hatóság félrevezetése, mint szubszidiárius bűncselekmény?

A jogi zsargonban szubszidiárius bűncselekmények alatt azokat a cselekményeket értjük, melyek akkor valósulnak meg ha egyéb törvényi feltétel nem érvényesül. Mert amennyiben a súlyosabb bűncselekmény (itt hamis vád) megvalósul az felülírja a hatóság félrevezetésének tényállását, így az nem alkalmazható.