Garázdaság

339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan,

b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) nyilvános rendezvényen követik el.

Mikor beszélhetünk garázdaságról?

A közbiztonság, a köznyugalom és a törvényes rend védelme a társadalom számára olyan fontos érték, melynek érdekében a Btk. a garázdaság tényállását büntetni rendeli. A bűncselekmény megállapításához szükséges meghatározni az elkövetési tárgyat, illetve azokat a magatartásokat, melyek megvalósulása esetén létrejön a garázdaság. A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan dolog lehet, mely az elkövető, vagy más tulajdonában ál.

A tényállásban szereplő elkövetési magatartás, a kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás tanúsítása. A kihívóan közöségellenes magatartás a társadalmi konvencíók, normák, szabályok nyílt semmibevételét jelenti.

A jogszabály az elkövetés módjáról is részletesen rendelkezik. Az erőszakos tényállás szerű magatartás, irányulhat személy és dolog ellen is. A személy elleni erőszak a testre gyakorolt fizikai ráhatást foglalja magába, attól függetlenül, hogy okoz-e tényleges sérülést vagy nem. Mindezek alapján garázdaságot valósíthat meg az arculütés, fellökés, rugdosás, ha ezeket a folyamatokat kihívóan közösségellenesen hajtják végre.

A dolog elleni erőszak során az elkövető olyan rendellenes fizikai ráhatást gyakorol, mely nem szükségszerűen de sok esetben a dolog állagsérelmével jár.  A dolog elleni erőszak leggyakrabban a következő formákban valósul meg: egy üzlet berendezését, kirakatát összetörik vagy az ott lévő asztalok székek fellökésével összetörésével.

Kihívóan közösségellenes erőszakos magatartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Itt alapvetően a megbotránkozás, más magatartásával kapcsolatban kifejeződő negatív értékítéletként szerepel. A riadalom szintén egy heves érzelmi reakciót takar, mely félelmet, ijedtséget jelent.

A bűncselekmény immateriális jellegű, ezért megvalósulásának nem feltétele a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezése. Elég csupán, ha a tevékenység konkrét esetben alkalmas arra, hogy megbotránkozást, riadalmat keltsen.  Az, hogy alkalmasnak minősül-e a magatartás azt objektív szempontok alapján lehet megítélni. Sem az elkövető, sem az észlelők szubjektív értékítéletének nincs relevanciája, csak a társadalom objektív megítélésének, mely a cselekményt alkalmassá teszi a megbotránkozó félelemkeltő minősítésre.

Így a cselekmény csak abban az esetben minősül garázdaságnak, ha fennáll annak a lehetősége, hogy mások észleljék. A szűk körben, nem nyilvános helyen elkövetett erőszakos magatartások – amelyeket csak kevesen képesek észlelni – nem alkalmasak a köznyugalom magzavarására, így garázdaságnak sem tekinthetők.

A bűncselekmény immateriális tulajdonságából következik, hogy az erőszakos magatartás kifejtésével, befejezetté válik. A garázdaságot, csak szándékosan lehet elkövetni, Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy cselekménye kihívóan közösségellenes, és alkalmas arra, hogy másokban riadalmat, megbotránkozást keltsen.

Hogyan büntetendőek a súlyosabb esetek?

A vonatkozó jogszabály három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet akkor, ha a garázdaságot az elkövető

  • csoportosan
  • köznyugalmat súlyosan megzavarva
  • fegyveresen
  • felfegyverkezve, vagy
  • nyilvános rendezvényen követi el.

Csoportos elkövetést jelent: ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. Csoportos elkövetésnek minősül akkor is ha a három személy nem egymást támogatva hanem egymás ellen hajtják végre a bűncselekményt. A csoportos elkövetést a bírói gyakorlat szerint a szándékegységben lévők tudják elkövetni. A garázdaságnál a szándékegység a cselekményük közösségellenes voltára vonatkozik.

Köznyugalom súlyos megzavarása: ez a minősítő eset akkor valósul meg, ha az elkövetési magatartás során kialakult megbotránkozás vagy riadalom olyan mértéket ölt, ami az emberek nagy számát érinti, a közhangulatot jelentősen befolyásolja

Fegyveresen: fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

a) lőfegyvert,

b) robbanóanyagot,

c) robbantószert,

d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

Felfegyverkezve: felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

Nyilvános rendezvényen: nyilvános rendezvénynek minősül a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll

Minden megbotránkoztató cselekmény büntethető?

Mindennapjainkban rendszerint megfordulunk olyan helyszíneken, épületekben, közlekedési eszközökön, ahol a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően kell viselkedni. Időről-időre vannak azonban olyanok, akik viselkedésükkel megbotránkozást váltanak ki. Ez – bár zavaró lehet- mégsem büntetendő.

Más a helyzet azonban akkor, ha az elkövető magatartása a közösség ellen irányul, és ugyanakkor riadalmat kelthet. Persze nem mindegy, hogy milyen körülmények között kerül sor a cselekményre. Míg egy sportrendezvényen a kiabálás megszokottnak tekinthető, addig egy színházi előadás alkalmával már korántsem így van.

A bűncselekmény szubszidiárius jellege:

A garázdaság szubszidiárius jellegéből fakadóan súlyosabb bűncselekménnyel nem állhat halmazatban. A szubszidiárius bűncselekmények sajátossága, hogy abban az esetben valósulnak meg, ha az elkövetési magatartás tanúsítása során súlyosabb bűncselekmény nem megállapítható.

A garázdaság mindig erőszakos!

A garázdaság elkövetője mindig erőszakosan cselekszik. Kocsmai berendezés dobálása, a sértett fellökése, vagy sérülést egyébként nem okozó dolgokkal való megdobálása – mind olyan tipikus cselekmények, amelyek kapcsán megállapítható a garázdaság, ha azzal riadalmat kelt az elkövető, és megzavarja a köznyugalmat. A bűncselekmény elkövetőjével szemben a büntetés kiszabása során kitiltásnak is helye van.

Garázdasággal vádolják, és szeretne minden Önt illető joggal tisztában lenni? A szakember felkeresése sértetté, valamint gyanúsítottá válás esetén is a legjobb döntés annak érdekében, hogy a jövőben megfelelő jogi képviselet álljon Ön mellett!