Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.

 

Az ember élete, testi épsége fokozott védelmet élvez a büntetőjogban. A jogalkotó a sérelem bekövetkezésének előidézéséhez szükséges magatartásokat is büntetni rendel, mivel az ilyen magatartások az esetek nagy többségével tényleges sérelemhez vezetnek. A védendő jogtárgy, egy vagy több ember testi épségének egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

Ki lehet a bűncselekmény sértettje?

A testi sértéshez hasonlóan a sértett csak természetes élő személy lehet. Ezeken a feltételeken túl a sértett kora, neme, foglalkozása, szokásai, egészségi állapota, életvitele nem bír a büntetőjog szempontjából relevanciával.

Milyen magatartások elkövetésével állapítható meg a bűncselekmény?

A bűncselekmény tényállásban rögzített elkövetési magatartása a foglalkozási szabály megszegése. A foglalkozás a büntetőjogi minősítés szempontjából olyan tevékenység, amelyre írott, vagy íratlan szabályok vonatkoznak. Az értékelés szempontjából indifferens az, hogy ingyenesen vagy ellenszolgáltatásért gyakorolják a foglalkozást, illetve, hogy a gyakorlása rendszeres vagy alkalomszerű vagy, hogy szükséges e bármilyen engedély, végzettség vagy speciális szaktudás az elvégzéséhez. Fontos megemlíteni azonban azt a tényt, hogy nem minden foglalkozási szabály tartozik a bűncselekmény látóterébe. Csak azok a szabályok bírnak büntetőjogi relevanciával a foglalkozási szabályok közül, amelyek az emberi élet és testi épség megóvására hivatottak. A foglalkozási szabályok általában írásba foglaltak, de kialakulhatnak szokásjogi úton is. Foglalkozási szabálynak minősülnek a jogszabályi előírások és az egyéb jogszabálynak nem minősülő szervezeti utasítások, normák.

A bírói gyakorlat szerint a következő foglalkozási szabályok megsértése a leggyakoribb:

  • munkavédelmi és baleset elhárító szabályok
  • biztonsági előírások
  • orvosi tevékenység szakmai szabályi
  • építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályok
  • lőfegyver, robbantószer és robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok.

Érdekesség, hogy az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozó szabályok is foglalkozási szabálynak minősülnek, de a Btk. az ilyen jellegű jogsértéseket a közlekedési bűncselekmények között szabályozza részletesen.

A bűncselekmény egyes jellemzői:

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés materiális bűncselekmény. Ami azt jelenti, hogy bűncselekmény tényállásásban eredmény található. Jelen esetben ez az eredmény, az élet, testi épség vagy az egészség közvetlen veszélyeztetése, illetve testi sértés okozása. A veszély olyan helyzet fennállását jelenti melyben a testi sértés, illetve az élet testi épség egészség megsértése reálisan bekövetkezhet. A közvetlen veszély az, melynek megvalósulása bűncselekményi minősítéshez elengedhetetlen. A közvetlen veszély olyan szituációt takar, mikor a veszélyhelyzet térben időben konkretizálódik, ezáltal meghatározott személyt vagy személyeket fenyeget. Az elkövetési magatartások, és a közvetlen veszély fennállta között ok-okozati összefüggésnek kell lennie a bűncselekmény megállapíthatóságához.  Az eredmény értékelése szempontjából két jól elkülöníthető csoportot tapasztalhatunk.

Első sorban a szándékos elkövetéshez kapcsolódó eredmény kizárólag az élet testi épség vagy egészség veszélyeztetése lehet. Másod sorban a testi sértés okozására csak a gondatlanság terjedhet ki. Lényegtelen a minősítés szempontjából, hogy a testi sértés nyolc napon belül vagy túl gyógyul.

Ki lehet tettese a bűncselekménynek?

A bűncselekmény tettese bárki lehet, aki olyan tevékenységet végez, amire foglalkozási szabályok az irányadók. Függetlenül attól elkövetőnek minősülhet valaki, hogy rendelkezik-e a szükséges szakképesítéssel vagy végzettséggel.

Mik a súlyosító tényezők?

A törvény nevesít egyes konkrét minősítő körülményeket, melyek fennállta esetén súlyosabb büntetés kiszabását teszi lehetővé. Ezek a minősítő körülmények, a súlyosság foka szerint a következők:

  1. A legenyhébb minősítő körülmény, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. A fogyatékosság és a súlyos egészségromlás nem igényel különösebb magyarázatot, viszont a tömegszerencsétlenség fogalma eltér a hétköznapi használatától. A büntetőjogi értelmezés szerint tömegszerencsétlenségnek minősül az, ha legalább egy személy súlyos testi sérülést, míg legalább kilenc másik személy könnyű sérülést szenved az elkövető magatartásának köszönhetően. A tömegszerencsétlenség, mint minősítő körülmény létrejöttének feltétele tehát legalább tíz személy sérülése.
  2. Még súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha halált okoz.
  3. Ennél is súlyosabb büntetésre számíthat az elkövető, ha kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Halálos tömegszerencsétlenség akkor állapítható meg, ha legalább egy ember meghal, és további kilenc személy megsérül.

A minősítő körülmények mind a gondatlan, mind a szándékos alakzat során azonos módon kerülnek értékelésre. További fontos tényező, hogy az elkövetőnek, a veszélyhelyzet előidézésén túl a minősített esetekből fakadó eredményekre kizárólag a gondatlansága terjedhet ki.

Mit tehetünk ha bűncselekmény elkövetésével vádolnak?

Amennyiben olyan területen dolgozik, amely fokozott figyelmet érdemel a vonatkozó szabályok betartását illetően, érdemes ezek tudatában végezni munkáját. Amennyiben mégis felmerült a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés kérdése, keressen fel azonnal szakembert, aki jogi tanácsadás keretein belül részletesen tájékoztatja lehetőségeiről!