Emberölés

160.§ (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.

 

Az emberi élet védelme, alkotmányos alapérték, (Alaptörvény II. cikke). A társadalom számára elsődleges cél, hogy tagjainak élete védelemben részesüljön az állam részéről. Ezt a védelmet testesíti meg az emberölés büntetőjogi tényállása. A jogállamiság alapkövetelménye az emberi élet védelme, mint ahogy az Alkotmánybíróság a 23/1990 (X.31.) AB határozatában is kifejtette. Egy olyan mindent megelőző legnagyobb érték, melynek elvétele a legszigorúbb jogi szankció alá esik napjainkban.

 

Ki lehet a bűncselekmény sértettje?

A bűncselekmény sértettje, kizárólag természetes élő személy lehet. Az alapeset értékelésekor a sértett életkora, életvitele, egészségi állapota, vagy akaratnyilvánításra képes vagy képtelen volta, nem bír büntetőjogi relevanciával. Az (5) bekezdésben szereplő emberölés, megállapítása során viszont elengedhetetlen, hogy az öngyilkosságra rábírt személy 14 év alatti legyen, illetve akaratnyilvánításra képtelen.

Az öngyilkosság nem minősül büntetőjogi értelemben bűncselekménynek. Az öngyilkosságot elkövető személy büntetőjogi felelősségre ezért nem vonható. A közreműködés, viszont büntetőjogi értékelés alá esik. Így a közreműködő személy vonatkozásában vizsgálni kell, hogy a rábírt sértett életkora, illetve akaratnyilvánításra való képessége milyen módon áll fenn az elkövetéskor. Amennyiben 14 év feletti és akaratnyilvánításra képes személyt bír rá az elkövető az öngyilkosságra akkor nem emberölést, hanem egy másik tényállást, az öngyilkosságban való közreműködést valósítja meg. Amennyiben a sértett 14 év alatti, vagy akaratnyilvánításra képtelen, akkor az emberölés (5) bekezdése valósul meg.

Kegyes halál?

A bűncselekmény megvalósítható gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, sőt haldokló személy sérelmére is. Az eutanázia, a magyar jogértelmezés és gyakorlat szerint emberölésnek minősül, így büntetendő.  A jogi minősítés szerint eutanáziának minősül minden olyan magatartás, amelynek célja a halál közeli állapotban lévő, az emberi életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése.  Ez történhet kezdeményezésre (önkéntes eutanázia) vagy kezdeményezés nélkül (nem önkéntes eutanázia). Csak az orvos beteg viszonylatban állhat fenn ez a helyzet, csak akkor fordulhat elő, ha a beavatkozást orvos végzi (aktív eutanázia) vagy az életmentő beavatkozást orvos mulasztja el (passzív eutanázia). A beteg önrendelkezési joga –  mely az egészségügyi törvényben van részletesen szabályozva – lehetőséget biztosít számára az ellátás visszautasítására a törvényben szabályozott indokok szerint.

Az emberi élet büntetőjogi fogalma: 

Büntetőjogi értelemben az emberi élet a szülés folyamatával indul. Egész pontosan a tolófájások megkezdésétől beszélhetünk az emberi élet kezdetéről amennyiben a szülés természetes folyamatok között zajlik. Ha nem ilyen esetről van szó, a műtéti beavatkozás időpontja az irányadó. Mindkét esetben szükséges, hogy a születendő ember rendelkezzen a méhen kívüli élethez szükséges szervekkel. Ezelőtt a fejlettségi szint előtti fokozatban emberölésről nem, legfeljebb terhességmegszakításról, illetve magzatelhajtásról lehet szó.

Az embert élete teljes időtartama alatt a Jog védelemben részesíti, egészen a halál beálltáig.  A halál fogalma kapcsán elkülöníthetjük a biológiai, illetve a klinikai halál fogalmát. Klinikai halálról akkor beszélhetünk, amikor megáll a légzési, illetve keringési folyamat, mely a fejlett orvostudománynak köszönhetően, ma már egy visszafordítható állapot. A biológiai halál akkor valósul meg, ha a légzés, keringés, illetve agyműködés megszűnik, és megkezdődik a test irreverzibilis felbomlása. A büntetőjog a biológiai halál beálltáig védi az emberi életet, ezért például egy klinikai halál állapotában lévő személy sértettje lehet az emberölésnek.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

Az emberölés bűncselekménye, úgynevezett nyitott törvényi tényállás körében került szabályozásra. Ez azt jelenti, hogy mind tevéssel, mind mulasztással megvalósítható. Az aktív magatartás fizikai, illetve pszichikai ráhatásban egyaránt megvalósulhat.  A pszichikai ráhatás megvalósulhat úgy, hogy az elkövető rábeszéli a sértettet az öngyilkosság elkövetésére. A fizikai ráhatás megvalósítható eszközzel, illetve eszköz nélkül is. A mulasztásos elkövetés olyan esetben valósulhat meg, ha az elkövetőt nem büntetőjogi kötelezettség terheli olyan aktív tevékenység végzésére, amelynek a megvalósítására az elkövetőnek reális lehetősége volt, és amely megakadályozta volna a halálos eredmény bekövetkezését. A Btk. szabályokban rögzített elhárító magatartás megvalósulása során nem emberölés, hanem például segítségnyújtás elmulasztása valósul meg.

Az emberölés, mint eredmény bűncselekmény:

A bűncselekmény materiális bűncselekménye körébe tartozik, azaz szükséges, hogy az elkövetési magatartás és a halál, mint eredmény, közötti összefüggés. Emberölésről beszélünk akkor is, ha az elkövető idézi elő a halálos sérülést, például hátba lövi, de a halál csak hónapokkal később, egy kórházi kezelés következtében kialakuló szövődmény következtében áll be. A halálos sérülés okozása indította be azt az okfolyamatot, amely a halálos eredményhez vezetett.

Ki lehet elkövetője a bűncselekménynek?

Alanya tettesként bárki lehet. Az emberölésnek tettese lehet a tizenkettedik életévét betöltött elkövető is, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény felismeréséhez szükséges belátással. Elkövethető közvetve vagy közvetlenül. Közvetlen tettességről beszélünk, ha az elkövető maga, vagy például állat felhasználásával követi el a cselekményt, és közvetett tettes az, aki gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kényszer vagy fenyegetés alatt álló, vagy tévedésben lévő személy felhasználásával követi el a cselekményt. Közvetett tettesnek minősül az is, ha a katona parancsra hajtja végre a jogellenes ölési cselekményt.

Mik a bűncselekmény minősített esetei?

Az emberölés az egyik legtöbb minősített esettel rendelkező bűncselekmény. A minősített esetek, súlyosabb elkövetési módokat szabályoznak, amik az eljárás során súlyosabb ítélet kiszabását teszik lehetővé (tíztől húsz évig vagy életfogytiglani szabadságvesztés). A tíz minősített eset a törvényi tényállás sorrendjében a következők:

  • előre kitervelt elkövetés: ez a minősített eset az elkövető szándékának tartalmi sajátosságával van összefüggésben. Előre kitervelt az elkövetés, ha a tettes alaposan megfontolja a cselekmény véghezvitelének helyét, módját a bűncselekmény megvalósulása előtti és utáni tényezőket. Tervszerűség és céltudatosság jellemzi ezt a mozzanatot ezért, ha az elkövető szándéka eshetőleges, a minősítő körülmény megállapítására nem kerülhet sor.
  • nyereségvágyból elkövetett: akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek a cselekmény, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Büntetőjogi szempontból lényegtelen, hogy az anyagi előnyre miért van szükség (létfenntartás, káros szenvedély stb.). Itt az elkövetés indoka és célja összefonódik, így eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Lényeges szempont az anyagi előny megszerzésének időpontja. Ha az ölési cselekmény előtt születik az elhatározás az anyagi előny megszerzésére, az a minősített esetet hozza létre. Ha az ölési cselekmény után, akkor emberölés halmazatban kifosztással valósul meg. Ha a rablási cselekmény következtében az áldozatot megölik, akkor is a minősített eset valósul meg.
  • aljas indokból vagy célból elkövetett: az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósuló cselekményeket jellemezhetjük ezzel a kifejezéssel. Az aljas indok megvalósítható eshetőleges szándékkal is, míg az aljas cél csak egyenes szándékkal valósítható meg. Példának okáért aljas indoknak vagy célnak minősül ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmények végrehajtása mellé társul az ölési szándék, vagy eleve a nemi vágy fokozására használja az ölési cselekményt az elkövető. A bosszú a körülmények függvényében minősülhet aljas indoknak vagy célnak. A bosszút kiváltó magatartás erkölcsileg elítélhető módja esetén a minősítő körülmény nem állapítható meg. A vérbosszú minden esetben aljas indoknak számít.
  • különös kegyetlenséggel: az ilyen elkövetési mód értékelésekor emberiességi és erkölcsi szempontokat kell vizsgálni. Lényeges eleme a különös kegyetlenségnek, az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával való elkövetés. Elsősorban a sértettnek okozott sérülések számából jellegéből lehet rá következtetni. Annak, hogy a sértett érzett-e fájdalmat a büntetőjog szempontjából nincs jelentősége. Mulasztásos emberölés esetén is létrejöhet, például halálra éheztetéskor.
  • hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére: a hivatalos személyek, külföldi hivatalos személyek, és közfeladatot ellátó személyek definícióját a törvény 459. § (1) bekezdésének 11.-13. pontja tartalmazza. Ezek a személyek speciális védelmet élveznek, ezért az ellenük elkövetett emberölés megvalósítja ezt a minősített esetet. Fontos körülmény, hogy a hivatalos személy megölése csak akkor minősül súlyosabban, ha hivatalos eljárása alatt, vagy azzal összefüggésben követik el.
  • több ember sérelmére elkövetett: ennek a minősített esetnek a megalkotását az tette szükségessé, hogy a több ember sérelmére elkövetett emberölés elkövetőjével szemben a halmazati büntetésnél is súlyosabb büntetést lehessen kiszabni. Nem feltétele az egységes akaratelhatározás, illetve az egy időben történő elkövetés.
  • több ember életét veszélyeztetve: elkövetett emberölés esetén a „több emberen” meghatározhatatlan számú személyösszességet, de legalább két embert kell érteni. Az elkövető az ölési cselekmény közepette mások életét is veszélyezteti. A nyílt utcán történő leszámolások, tipikusan ezt az minősített esetet valósítják meg.
  • különös visszaesők: különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.
  • tizennegyedik életévét be nem töltött személy: sérelmére elkövetés, mint minősítő körülmény a gyermekkorúak fokozott kiszolgáltatottságának védtelen helyzetének orvoslására szolgál.
  • védekezésre képtelen személy sérelmére: hasonló a jogpolitikai cél, mint a kiskorúak esetében. Védekezésre képtelen az a személy, aki az elkövetéskor olyan állapotban van, hogy az élet kioltására irányuló magatartás elhárítására képtelen.
  • elhárításra idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy: sérelmére követik el. Ilyen esetben nem minősül védekezésre képtelen személynek, csak koránál, vagy szellemi, illetve testi fogyatékosságánál fogva védekezési lehetőségük mérsékelt.

 

Mit tehetünk ha bűncselekmény elkövetésével vádolnak? 

Az emberölés nagyon súlyos cselekmény. Az elkövetőnek fel kell készülnie arra, hogy a nyomozó hatóság a legszigorúbb kényszerintézkedések mellett fogja végezni eljárási cselekményeit. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az elkövetést után a legrövidebb időn belül keressen megfelelő büntetőjogi védelmet.