Csődbűncselekmény

404.§ (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,

b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy

c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy

b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy

b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével
előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha

a) a csődeljárást megindították

b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy

c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is,
ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen

A gazdasági élet büntetőjogi védelme több helyen is nyomon követhető a hatályos Btk.-ban. A piacgazdaság jellegéből fakadóan többször előfordul, hogy a működő vállalkozások egy része nem tud megfelelni a piac által támasztott feltételeknek, és ennek következtében tönkre megy.  A csődbűncselekmény tényállás a hitelezők törvényes védelmének érdekében született. A tényállás az adós vagyonát veszi górcső alá, ezzel biztosítva a hitelezők vagyoni igényeinek kielégítéséhez fűződő társadalmi érdeket. De miért is fontos a hathatós hitelezővédelem? Mivel a gazdaság alapvető feltétele a zavartalan tőkeáramlás. A tőkeáramlás eszközrendszerének biztosítói pedig a hitelezők.

A tényállás négy alapesetet határoz meg, amely között elsősorban a bűncselekmény tárgyi súlya alapján tudunk különbséget tenni.

      • fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény [(1) bek.],
      • fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekmény [(2) bek. a) pontja],
      • fizetésképtelen helyzetben elkövetett csődbűncselekmény [(2) bek. b) pontja],
      • hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekmény [(4) bek.].

Súlyosabb megítélés alá esik az első három alapeset, mivel a bűncselekmény vagyonvesztéssel is jár. A (4) bekezdésben szabályozott jogtalan előnyben részesítés azért enyhébb megítélésű, mert nem keletkezik vagyonvesztés és nem mindegyik hitelező érdekeit sérti.

Mi a bűncselekmény elkövetési tárgya?

A bűncselekmény központi eleme, amire az elkövetés esetén megvalósul az a vagyon. Vagyonnak számít minden a gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő értékkel bíró vagyontárgy vagy vagyoni jog, mellyel a felszámolási eljárás, vagy végelszámolás kezdeti időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon is amelyet ezt követően az eljárás lefolytatása alatt szerez.

Milyen magatartásokkal valósul meg a bűncselekmény?

A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtése valósul meg, ha az elkövető az adott vagyontárgyakat elszállíttatja a hitelező előtt ismeretlen helyre.

Eltitkolás valósul meg, ha például az adott vagyont nyilvántartásaiban nem szerepelteti, létezését letagadja. Közös elem a két elkövetési magatartásban, hogy ezekkel a magatartásokkal még létező vagyont tesz a hitelezők részére hozzáférhetetlenné.

A vagyontárgyak megrongálása állagsérelem megrongálásával és szinte mindig értékcsökkenéssel is együtt járó eredmény, amely még nem zárja ki a vagyon használhatóságát, illetve reparációját. Ez az elhatárolási pont, ami megkülönbözteti a negyedik elkövetési magatartástól, a megsemmisítéstől. Megsemmisítés esetén az eredeti állapot helyreállítására nem lesz lehetőség. A használhatatlanná tétel következtében megszűnik a vagyon rendeltetésszerű használatának lehetősége. Színlelt ügylet kötése során az elkövető jogszabályi rendelkezés vagy harmadik személy segítségével olyan ügyletet létesít, mely során a hitelező elől a vagyon tulajdonjogát eltitkolja. Az ilyen szerződés semmis.  Kétes követelésnek minősül az olyan igény melynek ténybeli vagy jogalapját az adós vitatja, de ilyennek minősül a bírósági úton nem érvényesíthető követelés is (például mert elévült).

Ésszerű gazdálkodás követelmény olyan esetben áll fenn, ha a kitűzött gazdasági siker esélye nagyobb, mint az esetlegesen bekövetkező veszteségé.  A szándékosan veszteséges üzlet kezdeményezése, vagy abban az esetben, ha a siker bekövetkezte javarészt a véletlenen múlik.

Színlelt vagyoncsökkenés esetén a feltüntetett passzívumok csupán hamis látszatot keltenek valójában nem állnak fenn. Ez a magatartás ütközik az adós azon kötelességével, hogy a gazdasági szervezet vagyona a hitelezői igények fedezetéül rendelkezésre álljon.

Mikor válik a bűncselekmény befejezetté?

A bűncselekményt akkor tekinthetjük befejezettnek, ha az elkövetési magatartás következtében a hitelezők vagyoni igényeinek kielégítése részben vagy egészben meghiúsul. A bűncselekmény abban az esetben is befejezettnek tekinthető, ha csupán egyetlen hitelező igénye csak részben hiúsul meg.

A jogszabály alapján az elkövetési magatartás csak az adós gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége kapcsán értékelhető bűncselekményként.

Mik a büntethetőség feltételei?

A jogszabály alapján a felelősségre vonás alapfeltétele, a felszámolási, kényszertörlési, csőd, vagy kényszer-végelszámolási eljárások megindítása, továbbá az is ha a felszámolási eljárás megindítására a törvényi rendelkezés ellenére nem került sor.

A felsorolásban kitűnik a csődeljárás, mivel az egyetlen olyan eljárás alapját képezi, mely nem vezet a társaság szükségszerű megszűnéséhez. A csődegyesség alapján az adós társaság kísérletet tehet a vagyoni kintlévőségek rendezésére a hitelezőkkel.

Mi minősül gazdálkodó szervezetnek?

A gazdálkodó szervezet fogalmára a Ptk.-ban körülírt fogalom nyújt elméleti alapot. Ez alapján gazdálkodó szervezet az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó; valamint a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.

Mikor minősül súlyosabban a bűncselekmény?

Két esetet tartalmaz a törvény, mikor súlyosabb elbírálás alá esik a csődbűncselekmény, első esetben, ha stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el. Második esetben, ha a vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, ami a Btk. értelmező rendelkezései szerint 500 millió forintot meghaladó összeget jelent.

Mit jelent a fizetésképtelenség, vagy az azzal fenyegető helyzet?

A fizetés képtelenséggel fenyegető helyzet szankcionálása lehetőséget nyújt a jogalkalmazó számára, hogy még a csődhelyzet esetén fennálló fizetésképtelenséget megelőzően büntesse a vétkes gazdálkodás egyes formáit. Tételes definíciót a csődtörvény tartalmaz mely alapján a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet: „bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”

Mikor jut egy hitelező jogtalan előnyhöz?

A csődeljárás, felszámolási eljárás következtében törvényben meghatározott sorrendben kell a hitelezők vagyoni igényeit kielégíteni, ha ezt a sorrendet megsértik akkor egyes hitelezők jogtalan előnyhöz jutnak, így megvalósítva a csődbűncselekmény ezen önálló alapesetét. Ezt a bűncselekményt felszámolás elrendelését követően lehet megvalósítani. Befejezetté válik a  kötelező sorrend megsértésével, függetlenül attól, hogy konkrét érdeksérelem bekövetkezett-e vagy sem.

Ki követheti el a bűncselekményt?

Az elkövetők alanyi köre speciális. Olyan személyek lehetnek, akik az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van. Ez  a személy a felszámolás kezdetét követően a felszámoló, de a gazdálkodó személy képviselője is lehet, aki a törvény értelmében adatszolgáltatásra köteles, vagy lehetősége volt a vagyonnal való rendelkezésre.

Fontos az ügyvédi segítség!

A gazdasági büntető ügyek komplexitásuk miatt többrétű jogi szakismeretet igényelnek. Mint minden büntető ügynél itt is fontos az idő. Minél korábban kerül az ügy egy szakember kezébe annál jobb kimenetele lehet az eljárásnak. Irodánk komoly tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik ezen a jogterületen. Amennyiben Önt csődbűncselekménnyel vádolják minél hamarabb vegye fel irodánkkal a kapcsolatot, ahol minőségi jogi segítséget kaphat.