Cserbenhagyás

  1. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Egy közúti baleset általános kötelezettséget termet, a közlekedés minden szereplője számára. Ez a kötelezettség, több szempontból is értékelhető. Egyrészt a balesettel érintett jármű vezetője köteles megállni és meggyőződni arról, hogy keletkezett-e személyi sérülés vagy vagyoni kár. Másrészt ez a kötelezettség a forgalom többi résztvevőjére is kiterjed amennyiben észlelik a balesetet. Az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozó részletszabályok, igazgatási normák is tartalmazzák ezt a kötelezettséget, például az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet közismertebb nevén a KRESZ 58. §-ának 1. bekezdése előírja, hogy a balesettel érintett jármű vezetője köteles azonnal megállni, a baleset folyamán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek megelőzése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.  A cserbenhagyás büntetése során a jogalkotó ezt a morális kötelezettség elmulasztását kívánja szankcionálni. A közlekedési bűncselekményekhez hasonlóan a cserbenhagyás védett jogtárgya a közlekedés biztonsága, és az élet, testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.

Milyen magatartásokkal valósítható meg a bűncselekmény?

A bűncselekmény tényállása két mozzanatot határoz meg elkövetési magatartásként. Egyrészt a megállási kötelezettség elmulasztása, másrészt a baleset helyszínéről való eltávozást anélkül, hogy meggyőződött volna, hogy maradt-e a helyszínen olyan személy, aki segítségnyújtásra szorul.

Mindkét elkövetési magatartást a baleset helyszínén, az esemény bekövetkezése után lehet megvalósítani. A baleset helyszíne eltérő jelentéssel bír a büntetőjogi fogalomtárban, mint a hétköznapi használat során. Nem kizárólag az ütközés helyét jelenti, hanem azt a területet, ahol a közlekedés többi résztvevője biztonságosan megállhat, és meggyőződhet az anyagi, illetve személyes sérülések megtörténtéről. Aránytalanul nagy veszélyt keletkeztetne az, ha az ütközési ponthoz viszonyítanánk a helyszín fogalmát, mivel így a többi autósnak (nem ritkán másik balesetet okozva) ott kéne megállnia, különben bűncselekményt valósítanának meg. A racionalitás és az élet hozta példák ösztönözték a gyakorlatot a fenti fogalom elfogadására.

A baleset fogalma is eltér a hétköznapi használatától. A cserbenhagyás szempontjából az olyan véletlen szerencsétlenséget öleli fel, aminek a hatókörében egy, vagy több személy is volt. Ez valamivel szűkebb a hétköznapi értelmezésnél.

Fontos azt leszögezni, hogy az elkövetési magatartások, csak abban az esetben hoznak létre bűncselekményt, ha személy is részt vesz a balesetben. Ugyanis amennyiben csak anyagi kár keletkezett, például a vezető üres autónak ütközött, és úgy hagyja el a helyszínt, cserbenhagyás bűncselekménye nem valósul meg. A büntetőjogi felelősség abban az esetben áll fenn, ha a személyi sérülés bekövetkeztének objektív lehetősége fennáll. A dologi rongálás, tehát az autókban keletkezett kár, a bűncselekmény szempontjából nem bír relevanciával, csupán a baleset értékelése során a személyi sérülés realitásának megbecsülésekor lehet a dologi rongálás mértékéből kiindulni.

Abban az esetben, ha nem történik sérülés, vagy az ütközésből reálisan lehet arra a következtetésre jutni, hogy személyi sérülés nem történt, akkor a cselekmény közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéseként minősítendő, mely cselekményt a Szabálysértési törvény rendel büntetni.

A megállás kötelezettsége számít elsődlegesnek, hiszen előfeltétele a további kötelezettségek (meggyőződés, segítségnyújtás). Önmagában ugyanakkor a megállás nem elégséges, mivel követnie kell a meggyőződésnek, hogy a helyszínen senki nem forog veszélyben, illetve nem szorul segítségnyújtásra.  A meggyőződés során meg kell tekinteni az érintett személyeket, megkérdezni, ezáltal objektíven eljutni arra a felismerésre, hogy nincs a helyszínen segítségre szoruló személy. Érdekes tény, hogy a tényállás nem említ sértettet (passzív alanyt) mivel, ha van passzív alany, aki segítségre szorul, nem a cserbenhagyás, hanem a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény valósul meg.

A cserbenhagyás, tiszta mulasztásos bűncselekménynek minősül, kísérlete fogalmilag kizárt.

Ki lehet elkövetője a bűncselekménynek?

A bűncselekmény alanya tettesként, a balesettel érintett jármű vezetője lehet. A balesettel érintett jármű fogalma nem szűkíthető le csupán a balesetet okozó járműre, ennél tágabb fogalom, felöleli azt is a közvetetten vesz részt a baleset okozásában, például magatartása vezet mások balesetéhez, illetve az is aki a baleset folytán kényszerül elkerülő manőver megtételére. Nem tekinthető baleset résztvevőjének az a vezető, aki utóbb ér a helyszínre. Nem lehet tettese a bűncselekménynek a jármű utasa, illetve aki gyalogosként lesz résztvevője a balesetnek.

A bűncselekmény jellegéből adódóan csak szándékosan követhető el. A vezetőnek tisztában kell lennie, a baleset bekövetkeztével, és az abból rá háruló kötelezettségekkel.

Mit jelent az, hogy a bűncselekmény szubszidiárius tényállás?

A szubszidiárius bűncselekmények sajátossága, hogy akkor lehet például a cserbenhagyás tényállását megállapítani, a cselekményegységbe foglalt magatartások súlyosabb bűncselekményt nem valósítanak meg. Leggyakrabban a segítségnyújtás elmulasztása valósulhat meg, mely cselekménynek a büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. Mivel a büntetési tétel súlyosabb, így abban az esetben, ha segítségnyújtás elmulasztása megállapítható, cserbenhagyás nem.

Az alapvető elhatárolási pont a segítségnyújtás elmulasztása és cserbenhagyás között úgy határozható meg, ha vizsgáljuk a balesetben érintett személyeket. Amennyiben van olyan személy, akinek élete testi épsége közvetlen veszélyben van, a segítségnyújtás elmulasztása megvalósulhat. Ha nincs olyan személy, aki ellátásra szorulna, akkor a cserbenhagyás bűncselekménye állapítható meg ha a balesetben résztvevő vezető megállás meggyőződés nélkül tovább hajt.

 Segítségnyújtás elmulasztása valósul meg akkor is, ha a személy a baleset következtében olyan sérüléseket szenved, amely élettel összeegyeztethetetlenek.