Csalás

A csalás [ Btk. 373. § ] az egyik leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmény, mely akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az élet számos olyan helyzetet hozhat, amikor szembesülünk, az egyik leggyakoribb vagyon elleni bűncselekménnyel, a csalással. Annak ellenére, hogy viszonylag gyakori cselekmény, mégis kevesen tudják igazán meghatározni a tartalmát, illetve elválasztani más hasonló bűncselekményektől.

Néhány életben előforduló példával megfigyelhetjük, mely helyzetek tekinthetők tipikusan csalásnak. Leggyakrabban kölcsönügylettekkel kapcsolatban fordul elő, ahol a kölcsönkérő a kölcsönösszeget, nem a visszafizetés szándékával veszi fel, (jellemzően magánkölcsönöknél), illetve könnyen előfordulhat internetes vásárlások esetén is, amikor a megvásárolni kívánt áru nem érkezik meg, esetleg nem is létezett soha. De csalásról beszélhetünk ingatlan bérletnél is ha a bárbeadó a bérleti szerződés megszűntét követően, további bérleti díjat vesz át a bérlőtől. A büntető törvénykönyv, egy összetett szabállyal kívánja meghatározni ezen bűncselekményeket.

A Btk. 373. § (1) szerint, csalást követ el az:

„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.”

Ez az egyszerű mondat, látszólag nem sok információt tartalmaz, mégis szinte az élet által produkált megannyi csalás tényállásába eső cselekményt lefedi. Érdemes megnézni, hogy a mondatban szereplő jogi kifejezések milyen háttérjelentéssel bírnak, hogy könnyen felismerjük, ha esetlegesen tevékenységünk megfelel a az ott leírtaknak, vagy ha esetleg sértettként vagyunk kénytelen elszenvedni a bűncselekményt.

A csalás törvényi szabályozása:

Mint minden törvényi szabályozásnak, a büntető jogszabályoknak, is van egy legfelsőbb céljuk, egy általános szerepük, melyet egy jól összefüggő mondatban meg tudunk határozni. Egyrészt a társadalmi viszonyok szabályozása, másrészt a társadalom által védeni kívánt értékek védelme. Csalás esetében a védeni kívánt érték, jogi szakszóval élve védett jogtárgy, a vagyoni viszonyok fennálló rendje. A vagyoni rend védelme fontos szempont, hiszen a gazdasági rendszerünk stabilitásának előfeltétele, egy kiszámítható környezet, mely akár megtévesztés, akár tévedésben tartás következtében könnyen felborulhat.

A csalás büntetőjogi tényállása, ha figyelmesen olvassuk, négy lényeges elemből áll. Az első a cselekmény célzata, a jogtalan haszonszerzés (később részletesen tárgyaljuk) a második, és a harmadik elem a két elkövetési magatartás (mást tévedésbe ejt, tévedésben tart) a negyedik elem a csalás eredménye a kár. Csak abban az esetben beszélhetünk csalásról, amennyiben a jogszabályban foglalt elemek, és a valóságban történt események hiánytalanul fedik egymást.

Mit jelent a tévedésbe ejtés, és a tévedésben tartás, mi a különbség?

A két elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés, és a tévedésben tartás nagyon jelentős különbségekkel rendelkezik. Fontos, hogy a jogalkotó az elkövetőtől nem vár el fondorlatos, esetleg összetett megtévesztési cselekményt, a könnyen felismerhető primitív magatartás is alkalmas lehet a tévedésbe ejtésre, egyetlen szempont, hogy alkalmas legyen a sértett megtévesztésére.

Tévedésbe ejtés egy tevőleges magatartást vár el az elkövetőtől, ahol a sértett részére valótlan információkkal, vagy valós információk hamis színben történő beállításával éri el a tévedést.

A tévedésben tartás: esetében a sértettben már fennáll egy tévedés, melyet az elkövető szándékosan nem oszlat el, így fenntartva ezt az állapotot.

A csalás célzata:

A csalás célzatos bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy az elkövető a sértettet jogtalan haszonszerzés céljával ejti tévedésbe, vagy tartja tévedésben a sértettet. Mivel a jogalkotó annyira hangsúlyosnak tartotta a célzat megjelenítését, hogy törvényszövegbe foglalta, ez egyértelműen kifejezi, hogy a cselekményt csak szándékosan, egyenes szándékkal lehet elkövetni.

Kár, mint tényállási elem:

A kár megítélése eltérően alakul polgári, és büntetőjogi ügyekben míg a kár fogalmához hozzátartozik polgári ügyekben a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, és az elmaradt haszon, addig büntető ügyekben főszabályként, csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést veszik figyelembe, és ahol a törvény külön nevesíti, ott lehet az elmaradt hasznot figyelembe venni. Az elmarad haszon figyelembe vételére egy lehetőség van a csalás kapcsán a jogszabály (7) bekezdése rögzíti, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Itt a meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke, mint elmaradt haszon része lehet a kárnak. A kár további érdekessége, hogy nem feltétlenül a sértett szenvedi el. Egy egyszerű példán érzékeltetve, ha egy kiskorú a szülei bankkártyájával interneten vásárol, és az eladó tévedésbe ejti, mert a termék soha nem érkezik meg, a csalás sértettje a kiskorú a károsult, a szülő, akinek a kártyáját használták. A kár a bűncselekmény eredménye. Befejezetté a bűncselekmény a kár bekövetkeztével válik. A csalás mindaddig csupán kísérlet, amíg a tényleges kár be nem következik.

Súlyosbító körülmények:

Az elkövetés során előfordulnak olyan események, amik komoly közvetlen kihatással vannak a büntetéskiszabásra. Jó esetben ezeket enyhítő körülményeknek nevezzük, kevésbé szerencsés szituációkban ezek a súlyosbító körülmények.  A csaláshoz kapcsolódó súlyosbító körülmények a következők:

  1. bűnszövetségben,
  2. közveszély színhelyén,
  3. üzletszerűen,
  4. jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.

 

A csalás büntetése:

A vagyoni bűncselekmények sajátossága, hogy a büntetési tétel, a kár nagyságához igazodik. Egyfajta lépcsőzetesség figyelhető meg, ahol minden elkövetési szinten nagyobb a kár súlyosabb a büntetés.  Tudni kell, hogy a csalásnak létezik, egy szabálysértési változata, ennek a büntetése a legenyhébb, ahol az elkövetési érték, nem haladja meg az 50.000.- forintot.

Bűncselekménynek az 50.001.-forintot meghaladó kárt okozó csalás minősül. Az alábbi táblázat összefoglalja az elkövetési értékhez kapcsolódó büntetési tételeket.

Elkövetés érték Elkövetési érték összegszerűen Kiszabható büntetés
Kisebb kárt okozó csalás 50.001,-Ft-tól 500.000,-Ft-ig vagy szabálysértési csalást a) – d) súlyosbító körülmény szerint követték el Vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztés
Nagyobb kárt okozó csalás 500.001,-Ft-tól 5.000.000,-Ft-ig vagy a kisebb kárt okozó csalást a) – c) súlyosbító körülmény szerint követték el Bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés
Jelentős kárt okozó csalás 5.000.001,-Ft-tól 50.000.000,-Ft-ig vagy a nagyobb kárt okozó csalást a) – c) súlyosbító körülmény szerint követték el, vagy a szabálysértési értéket meghaladó bűncselekményt, a bűncselekmény elhárítására idős koránál, fogyatékosságánál fogva képtelen személy sérelmére követik el. Bűntett miatt 1-5 évig terjedő szabadságvesztés
Különösen nagy kárt okozó csalás 50.000.001,-Ft-tól 500.000.000,-Ft-ig vagy a jelentős kárt okozó csalást a) – c) súlyosbító körülmény szerint követték el Bűntett miatt 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.
Különösen jelentős kárt okozó csalás 50.000.001,-Ft-tól vagy a különösen nagy kárt okozó csalást a) – c) súlyosbító körülmény szerint követték el Bűntett miatt 5-10 évig terjedő szabadságvesztés

 

A csalás elévülése, magánindítvány, tevékeny megbánás:

A csalás a jogszabály szerinti elévülése a büntetési felső érték felső határához igazodik, de minimum öt év. Speciális szabály, hogy amennyiben a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivételt képez azonban, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.  Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon komoly enyhítést tartalmaz a törvény amikor kimondja, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

 

Hogyan védekezhetünk, ha csalás gyanújába keverednénk?

Minden olyan esetben, amikor komoly, hosszútávú döntéseket készülünk meghozni, ajánlott az ügyvédi segítség igénybevétele. Ez különösen igaz olyan esetben amikor a tevékenységünk büntetőjogba ütközhet. Amennyiben úgy érzi, hogy csalással kapcsolatban felmerülhet az Ön neve is illetve már intézkedéseket tett a nyomozó hatóság, minél előbb vegye fel a kapcsolatot jogi képviselőjével, és ismertesse az Önnel történteket. A szakszerű segítségnyújtás masszív alapot jelenthet a védelem kiépítése során, míg egy kontár felületes kapkodva összerakott eset súlyos büntetést eredményezhet Önnek.

A csalás tényállásának komplexitása miatt a nyomozó hatóságok különösebb megfontolás nélkül alkalmazzák. A csalással kapcsolatos bűnügyekben rendszeresen kiemelkedő eredményeket érünk el, csalással gyanúsított ügyfelek képviselete különösen közel áll hozzánk.