Becsületsértés

227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy

b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

             (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

 

A jóhírnév védelme, olyan társadalmilag hasznos érték, mely alkotmányos szinten is szabályozva van. A minél széleskörűbb védelem érdekében, több jogágban is megtalálhatjuk az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév védelmére szolgáló szabályokat. A büntetőjogi szabályozás a jóhírnév teljes körű védelmére törekszik a maga eszközeivel.  Így büntetendő a verbális, az írásbeli, és a tettleges becsületsértés is. Az elkövetés ezen formáival, később részletesen foglalkozunk.

A becsületsértést kiegészítő tényállásnak tekintjük mivel, ha a bűncselekmény során tanúsított magatartás beleillik a rágalmazás tényállásába, becsületsértés nem valósul meg. Az emberi méltóság, mint társadalmi érték védelme jelenik meg a büntetőjogi szabályozásban.

 

Ki ellen követhető el a bűncselekmény?

A bűncselekmény sértettje (passzív alanya) természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli személyösszesség egyaránt lehet.  A bírói gyakorlat szerint a jogi személyek, és a jogi személyiség nélküli személyösszességek is társadalmi megítélés alá esnek, ezért az őket ért becsületsértés kihat a bennük dolgozó természetes személyek megítélésére. A személyösszességek számára viszont követelmény, hogy olyan konkrét társadalmi kötelezettségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozhatják társadalmi megbecsülésük megsértését. A természetes személyek körébe értjük a hivatalos személyeket is. A becsületsértés passzív alanyának is egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, ami nem egyenlő a konkrét megnevezéssel. Az elkövetőnek elég csupán olyan információkat közölni a sértettről, ami alapján egyedileg beazonosíthatóvá válik.

Milyen magatartások megvalósításával követhető el a becsületsértés?

Három elkövetési magatartást tartalmaz a jogszabály, a törvényi megfogalmazás olyan a minősítés szempontjából kulcsfontosságú fogalmakat használ, amik jelentősen eltérnek hétköznapi értelmüktől szokásos használatuktól.

A becsület csorbítására alkalmas kifejezések használata: minden olyan kifejezés alkalmas az elkövetési magatartás megvalósítására, ami az emberi méltóságot sérti. Megvalósul tehát olyan esetekben is amikor a kifejezés nem utal közvetlenül olyan tényre, nem lehet meghatározott eseményre, vagy történésre következtetni. Klasszikus esete a becsületsértésnek, ha a sértett szellemi fizikai állapotával kapcsolatos kifejezéseket használnak (idióta, nyomorék), vagy jellembeli tulajdonságát érintő kifejezést használnak (hazug, tolvaj), vagy negatív szokást fogalmaznak meg a kifejezésben (drogos, iszákos). A becsületsértés megvalósul akkor is ha a használt kifejezést csak gúnyból tréfából használják, de abban az esetben is, ha kifejezetten bántó trágár sértés formájában kívánják használni.

A joggyakorlat szerint nem valósít meg bűncselekményt a bírálat vagy a kritika. Abban az esetben, ha indokolatlanul bántó, illetve emberi méltóságot súlyosan sértő gyalázkodó módon történik, akkor a bírálat során is megvalósulhat bűncselekmény. Ez az elkövetési magatartás is végrehajtható írásban, verbálisan, vagy akár rajzolt ábrával is.

Becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény: Ide tartozik minden olyan magatartás, amely megszégyenítő, megalázó lealacsonyító jellegű, de nem vonható a kifejezéshasználat alá. Példa erre a mutogatás, utánzás, fintorgás, testrész mutogatása. Elkövethető aktív és passzív magatartással is, jó példa a passzív magatartásra, ha a kezét nyújtó passzív alanytól megszégyenítve azt a fogadó fél elfordul.

Tettleges becsületsértés: A tettleges becsületsértéshez hozzátartozik minden olyan becsület csorbítására alkalmas tevékenység, ami a passzív alany testének érintésével valósul meg. Az életben rengeteg példája megvalósul ennek a fajta becsületsértésnek. A sértett arculcsapása, ha nem eredményez sérülést, a passzív alany leöntése, is tipikusan ilyen magatartást testesít meg. Más személynek tojással való megdobálása, is tipikusan becsületsértést valósít meg. A szeméremsértő tettlegesség, például a sértett testrészének megfogása a passzív alany megcsókolása nem becsületsértést, hanem szeméremsértés bűncselekményét valósítja meg.

Az eddig tárgyalt két elkövetési magatartás csak abban az esetben minősül becsületsértésnek, ha azokat:

  • a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy
  • nagy nyilvánosság előtt követik el.

A becsületsértő elkövetési magatartásnak vagy a munkakör, közmegbízatás vagy közérdekű tevékenység kapcsán, vagy ezekkel összefüggésben kell megvalósulnia. Az elkövetés helye a nagy nyilvánosság két féle módon értelmezhető. Vagy az elkövetési magatartás megvalósulásakor nagy számú személy van jelen, vagy a reális lehetősége fennáll annak, hogy nagy számú személy szerezzen tudomást a becsületsértő magatartásról. A személyek száma akkor tekinthető nagynak, ha egyszerű ránézésre nem megállapítható számú egyénből áll. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés megvalósul, ha sajtótermék, médiaszolgáltatás, vagy elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történik a becsületsértő magatartás.

A büntetőjogi minősítés szempontjából fontos kijelenteni, hogy abban az esetben, ha a bűncselekmény nagy nyilvánosság előtt követik el, nem feltétel, hogy a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben valósuljon meg. A bűncselekmény immateriális cselekmény, eredményt nem tartalmaz, az elkövetési magatartások megvalósulásával a bűncselekmény befejezetté válik. Szándékosan követhető el, a célzat a cselekményben a sértett becsületének megsértése. Az elkövető tudatának át kell fognia, a cselekménye becsületsértő voltát, és a többi objektív elemet.

Mit jelent az, hogy magánindítványos bűncselekmény?

A jogalkotó egyes bűncselekményeknél, melyek komolyan érinthetik a sértettek érzelmi integritását, lehetőséget biztosít nekik arra, hogy csak abban az esetben induljon büntető eljárás, ha azt ők kifejezetten kérik. Az ilyen intézkedések lehetőséget adnak a kettős kriminalizáció elkerülésére, mikor a sértett a büntető eljárás alatt újra és újra átéli a bűncselekmény okozta lelki sérüléseket. Közös elem a becsületsértés szabálysértési alakzatával, hogy mindkét esetben csak magánindítványra indul eljárás.

 

Mik az elhatárolási pontok a rágalmazástól?

A becsületsértés, és rágalmazás nagyon hasonló célból nagyon hasonló jogtárgyat rendelnek védeni. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, illetve ismérveket, amelyek segítségével ez a két bűncselekmény világosan elhatárolható egymástól.

  • a rágalmazás kizárólag az ott szabályozott elkövetési magatartásokkal (híresztelés, kifejezés használatával) követhető el, míg becsületsértés esetén, sértő kifejezés használatával, illetve tettlegesen;
  • a rágalmazásnak a sértettől különböző személy előtt kell megvalósulnia, míg a becsületsértés megállapíthatóságához elég, ha csak a passzív alany van jelen;
  • nem állhat halmazatban a két bűncselekmény, mivel a becsületsértés kisegítő jellegű törvényi tényállás.

Mire figyeljünk?

A becsületsértő kifejezésének alkalmazásakor mindenképpen meg kell vizsgálni a körülményeket, a helyi szokásokat, a szóhasználatot és a persze a sértett és az elkövető közti viszonyt. A szimpla tiszteletlenség, udvariatlanság még önmagában nem minősül becsületsértésnek, ugyanis a becsületsértő kifejezéseknek szoros összefüggésben kell állnia a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével. A jogalkotó tehát nem csak a szóban történő megnyilvánulást szankcionálja, hanem minden olyan cselekményt, amely alkalmas arra, hogy az emberi méltóságot és becsületet sértse. A sértett kifigurázása, megszégyenítő, lealacsonyító, megvető céllal történő felpofozása, hajának lenyírása, levizelése mind kimerítik a becsületsértés témakörét. Mivel azonban tettlegességről van szó ezekben az esetekben, fontos megemlíteni, hogy ha bármilyen sérülést okoz a cselekmény, akkor nem becsületsértésről, hanem testi sértésről beszélünk. Külön említést érdemelnek azok a cselekmények, amelyekre szexuális indíttatásból kerül sor, hiszen esetükben szintén nem becsületsértésről van szó. Mint sok más jogi területen, a becsületsértés megállapításához is komplexen kell vizsgálni az eset minden körülményét. Ennek mindenképpen ki kell térnie arra, hogy milyenek a helyi szokások, hagyományok, milyen viszonyban van a sértett és az elkövető, vagy milyen szóhasználat az elfogadott adott területen. A pusztán udvariatlan, tiszteletlen viselkedés nem von maga után jogi szankciót akkor, ha arra nem a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásával, vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatban kerül sor.

Mi a teendő?

A becsületsértési ügyek csak magánindítványi eljárás során büntethetők, tehát mindössze abban az esetben, ha maga a sértett feljelentést tesz. Így ha úgy érezi szándékos becsületsértés áldozatává vált és úgy gondolja, feltétlenül szeretné magát és emberi méltóságát megvédeni, feltétlenül kérjen szakszerű tanácsot. Keresse ügyvédi irodánkat, ahol készséggel állunk majd az ön rendelkezésére! Amennyiben becsületsértés sértettjévé vált, és szeretné megindítani az eljárást, ezt magánindítvánnyal teheti meg. A feljelentés megtétele előtt azonban érdemes szakember tanácsát kikérnie, aki a konkrét becsületsértési ügy kapcsán személyre szóló tájékoztatást ad majd.